Alkudozhat, aki tud raktározni

Eladni vagy tárolni? - ez a kérdés foglalkoztatja mostanában a gabonatermesztők többségét. Az előrejelzések szerint az jár jobban, aki aratás után raktározni tudja a terményét.

EgyébPintér Csilla2004. 06. 25. péntek2004. 06. 25.
Alkudozhat, aki tud raktározni


Ma Magyarországon a gabonatermesztők hozzávetőleg hatvan százalékának van raktározási lehetősége, negyven százalékuk nem, vagy csak részben tudja tárolni a termését - adta meg a hazai raktározási helyzet paramétereit Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs elegendő raktárkapacitás az országban, csak éppen anyagiak hiányában nem mindenki tudja megfizetni a költségeket.
Akik tárolótérrel vagy bérleti lehetőséggel rendelkeznek, és gabonájuk megfelel az intervenciós minőségnek - a hazai gabona döntő többsége ilyen -, azoknak azt javasolja a főtanácsos, hogy aratás után 24-25 ezer forintnál olcsóbban semmiképpen se adják oda terményük tonnáját, mert - különösen a jó minőségű búzára - lesz kereslet. A gyengébb minőségű gabona esetében pedig az intervenciós ár adja majd a biztonságot, mivel az euró árfolyamától függően a tonnánkénti 25,5-26 ezer forintot garantáltan megkapja a termelő.
{p}A főtanácsos felhívta a figyelmet a Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Rt., illetve a Raiffeisen Bank Rt. közös közraktározási ajánlatára. Az a lényege, hogy a saját tárolótérrel vagy bérelt raktárral és legalább ötszáz tonna intervenciós minőségű gabonával rendelkezők, tonnánként körülbelül ezerötszáz forint költségtérítés mellett - ami magában foglalja a közraktározási, finanszírozási, minőségvizsgálati költségeket - közvetlenül aratás után hozzájuthatnak az intervenciós ár teljes összegéhez.
Ebben a konstrukcióban a malmok is részt vehetnek. Mivel viszonylag kedvező feltételek mellett tárolhatnak, a főtanácsos szerint vélhetően nagyobb lesz rá a hajlandóságuk, hogy aratás után megvegyék a gabonát. Elképzelhető, hogy a közös közraktározási ajánlat más bankokat is hasonló lépésre késztet, illetve a lejárt hitelek esetében várhatóan könynyebben adnak majd fizetési haladékot.
Akinek nincs raktára, és nem is tud bérelni, az nincs valami jó alkupozícióban. Mégis arra kell törekednie, hogy a lehető legmagasabb árat kapja meg a felvásárlótól, akár malom, közraktár, akár bármilyen társaság, amely tárolótérrel rendelkezik.
{p}Ha áron aluli ajánlattal (22-23 ezer forint) jelennek meg a felvásárlók, a főtanácsosnak az a javaslata, mindenképpen célszerű valahogyan elhelyezni a gabonát és kivárni a legalkalmasabb időpontot az értékesítésre. A tonnánkénti tárolási költségek általában 50-70 forint között mozognak hetente. Mivel a gyakran hónapokig tartó raktározás növeli a termelő költségeit, az aratás utáni tonnánkénti 24 ezer forintos gabonaárnak mindenképpen realitása van.
Jó tanácsként az is elhangzott, hogy a kicsi gazdaságok keressék az összefogás lehetőségeit, mert hosszú távon csak így maradhatnak életképesek. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nagy kereslet lesz a közraktárak szolgáltatásaira. A Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. saját telepi igazgatóhelyettesétől, Bősze Mónikától megtudtuk, hogy huszonhárom saját telephelyükön az országban összesen 350 ezer tonna termény elhelyezésére van kapacitásuk. Lapzártánk idején, tehát még jóval az idény megkezdése előtt már hozzávetőleg kétszázezer tonna raktározására érkezett hozzájuk szándéknyilatkozat a gazdálkodóktól. Elhangzott az is, hogy aggodalomra semmi ok, mivel úgynevezett művi tárolásra (bérbe) szinte korlátlan mennyiségű gabonát tudnak fogadni.
{p}Hogy mennyibe kerül a közraktározás? A Concordiánál hat hónapra tonnánként kétezer forintot kérnek a gazdáktól. Ez az összeg tartalmazza az elhelyezni kívánt termény kitárolását, betárolását, folyamatos minőségellenőrzését, tárolását, az árumozgatást és a gázosítást. Ha azonban fél évnél rövidebb ideig helyezi el valaki a gabonáját, akkor alacsonyabbak a költségek. Mivel idén jók a terméskilátások, várhatóan százszázalékos lesz a közraktárak kihasználtsága.
Miként a Lepsény környéki gazdálkodók többségének, Sulák Istvánnak sem fáj a feje az aratás utáni raktározási gondok miatt, mert már tavaly ősszel szerződést kötött az idei termés nagyobb részére. A korszerűen felszerelt gazdaságában háromszáz hektáron gabonát termelő fiatalember immár ötödik esztendeje szállít búzát Gyermelyre, mert megbízhatónak, kiszámíthatónak tartja szerződéses partnerét. Idén ezerötszáz tonna búzájára kötött szerződést a céggel, amelynek ellenértékét tőzsdei áron számolják majd el egymás között. A gazda egészségesnek tartja a várható gabonapiacot, és a jelenlegi kilátások alapján 25 800 forint körüli összegre számít tonnánként. Megítélése szerint a búzájáért járó, tőzsdei áron számított tonnánkénti fizetség ugyanis nemigen lehet majd alacsonyabb, mivel novembertől 101 euróban (25-26 ezer forintban ) határozták meg az intervenciós felvásárlási árat.
Mivel az elmúlt évekhez hasonlóan az idei aratáskor is folyamatosan szállítják majd Gyermelyre a lekötött mennyiséget, állandó raktárhelyiség építésébe még nem kezdett bele. Gondol viszont a jövőre, és a termény átmeneti tárolásához mostanában alakít ki időleges raktárteret, amely hozzávetőleg 1,5-2 ezer tonna gabona elhelyezésére lesz alkalmas.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek