Kanál-asszony, felkiáltójel-férfiak, csontváz-figurák

Az idén a budapesti Szépművészeti Múzeumban szenzációs a képzőművészeti kínálat. A Monet és barátai című rangos tárlat megtekintésére kígyózó sorokban vártak az emberek, Giacometti életmű-kiállítását is több tízezren nézték már meg, és hamarosan kezdetét veszi Miro képeinek bemutatója.

EgyébLovass Ildikó2004. 06. 04. péntek2004. 06. 04.
Kanál-asszony, felkiáltójel-férfiak, csontváz-figurák

A XX. század egyik formamegújító művésze, Alberto Giacometti (1901-1966) svájci szobrász és festő életművét átfogó kiállításán ötven szobor, számos festmény, toll- és ceruzarajz ad keresztmetszetet ma is gondolkodásra késztető, kihívóan a szokványostól eltérő látásmódot megfogalmazó művészetéről. A látást és az észlelést, a figura és a tér viszonyát gyakran végletekig leegyszerűsített vagy valószínűtlenül lekicsinyített formában megragadó alkotó pályafutásának különböző korszakait mutatják be a kiállított darabok. Sokak számára ismertek elvékonyodott, magasba nyúló alakjai, vaskos alapokra helyezett kisméretű szobrai, amelyek azonnal magukra vonják a figyelmet. A tanulmányait festő apja műtermében kezdő Giacometti Genfben, Rómában, Párizsban ismerkedett az alkotással. Korai korszakában a primitív és kubista szobrászat hatására leegyszerűsített formákat keresett. A Kanál-asszony a női forma és az evőeszköz sajátos összeolvasztásából született. A harmincas években a párizsi avantgárd ünnepelt művésze lett, ekkor készítette erősen áttört szobrait. Később a szürrealisták hatottak rá, ezt a periódust reprezentálja a Virág veszélyben, az Eldobandó tárgy, az Elvágott torkú nő című bronzszobra. A szürrealizmus élményvilágának megfelelően nem éppen azt látja a néző, amit a cím sugall. Giacometti a második világháború után alakította ki  egyedi stílusát. Az életerőt és a halált víziószerű látomásokban élte át, majd alkotta újjá alkotásaiban.Művészi hitvallása szerint el akarta kerülni, hogy a műalkotás tárgyszerűvé váljon, ezért magát a látást törekedett megragadni és ábrázolni. Meglehetősen eltávolodott a realista vagy hagyományosan szépnek nevezett szobrok megalkotásától. Sovány, felkiáltójel formájú alakjai, csontvázig csupaszított, szinte bronzkötélből készült, fonalszerű pálcikává soványított figurái, hangsúlyos függőlegesei belehasítanak a térbe. A háborús borzalmakat is idéző, vádlóan hús nélküli, csupa csont női és férfi figurák gyakran a groteszkbe hajlanak.



{p} Az Álló akt, a Vigyázzban álló nő, az Esőben lépdelő férfi, az Álló nő kar nélkül nemcsak a szobrászati formanyelv megújítására utalnak, hanem egy pusztító világégés múlhatatlan mementói. Persze ki-ki mást lát bele a sokféleképpen értelmezhető, tragikus és humoros felhangokkal teli szobrokba. Mellszobrok pengeélű profiljai, a Macska hosszan elnyúlt, vízszintes teste és farka, jelzésszerű feje humorosan leegyszerűsített ábrázolásként is értelmezhetők. A Kutya keskeny pofája, lelógó füle, lompos farka, törékeny lába a mozgás dinamizmusát, az elmúlás szomorúságát és a csontszerkezet diadalmas szépségét is sugallja. Figuráinak drámai mozdulatai valami láthatatlan fenyegetettséget tartalmaznak, ettől lesz sokáig maradandó és elgondolkodtató hatása a Giacometti-szobroknak.A tárlat június 15-ig tekinthető meg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek