Öt-négy a nők javára

- Gratulálunk! Van jelentősége, hogy az MSZP-listát vezető két politikus visszalépésével ön elsőként került be az Európai Parlamentbe?
- A későbbiekben lehet, most Tabajdi Csabát választottuk meg delegációvezetőnek. Tapasztalatommal egyfajta szakmai erőt képviselek, ami jól jöhet később a bizottsági munkában.
- Elosztották már a munkaterületeket?
- Igen. Én a foglalkozási és szociális, az emberi jogi és a női esélyegyenlőségi bizottság munkájában veszek részt, tehát azokat a területeket képviselem, amelyeket eddig itthon is.
- Apropó: nők. Az MSZP-képviselők között 5-4 az arány a nők javára...
- Azt hiszem, ezzel unikum vagyunk a tagállamok között. Érthető, ha most elégedett vagyok, hiszen mindig amellett érveltem, hogy a nők esélyegyenlőségét erősíteni kell. Számos területen a nők még mindig hátrányban vannak a férfiakkal szemben. Különösen a negyven év felettiek foglalkoztatási helyzete nehéz nálunk. A rendszerváltás után sokan elvesztették állásukat, vagy kényszervállalkozásba menekültek a munkanélküliség elől.
- Miniszteri munkáját értékelve milyen eredményekre a legbüszkébb?
- Sikerterület számomra az intézményrendszer megújítása: országszerte tizenhárom esélyházat nyitottunk meg, s hamarosan minden megyeszékhelyen ilyen szolgáltató-hiánypótló központok segítik majd a magyar szociális ellátórendszert. Átadtuk az első nőházat és a krízisközpontot. A Nemzeti Civil Alapprogram nyomán a kormányzat és a civilek a partnerség jegyében működnek együtt, illetve az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség kereteit immár törvény is szabályozza.
{p}- Hol nem sikerült átütő eredményeket elérni?
- Nem sikerült még megváltoztatni a közgondolkodást, mentesíteni régi, rossz beidegződésektől. Ez hosszú távú feladat, csak elkezdeni tudtuk a köztudat formálását. Akkor igazságos egy állam jóléti politikája, ha nem fogadja el, hogy valakinek egész életében hátrányokat kell elszenvednie csak azért, mert vidéken, nőnek, romának vagy akár fogyatékossággal született. Nem élhet jól a többség ott, ahol a kisebbség roszszul érzi magát.
- Ön mindig a népszerűségi lista élbolyában szerepelt, a személye garanciát jelentett például a Mecénás Klubban, ahol kérésére a jómódúak mélyen a pénztárcájukba nyúltak...
- Jómagam az alapítók közé tartozom, és a jövőben is szoros kapcsolatot szeretnék tartani a tagokkal.
- Ezentúl Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szociális ügyekért felelős korábbi politikai államtitkára tölti be az ön megüresedett miniszteri posztját. Elégedett az utódjával?
- Régi kollégák vagyunk, a szociális kérdésekben elkötelezett személye számomra garancia arra, hogy a megkezdett munkánkat folytatja. Európai parlamenti munkaterületeim annyira átfogóak, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalon kívül több szaktárcával tartok majd szoros kapcsolatot.
- Hogyan egyezteti össze az uniós képviselői munkáját a magánéletével?
- A férjemmel együtt megyek ki Brüsszelbe, ő egyetemi tanárként keres ott munkát. Hét közben a huszonhét éves lányom gyakran meglátogat majd bennünket, hétvégén pedig én jövök haza. Még az is elképzelhető, hogy egy jobb időbeosztással többet lehetek a családommal, mint a miniszterségem alatt, ami huszonnégy órás szolgálatként megnehezítette az életünket. Mindenesetre ingázni fogok Budapest, Brüszszel és Strasbourg között.
- Nézzük a jó oldalát: a francia filmek szerelmeseként önnek paradicsom lesz Strasbourg.
- Egészen biztos, hogy ha az időm engedi, moziban ülök majd, és minden francia alkotást megnézek!