A disznóéval szárnyal a baromfi ára

Tavaly hústúltermelés volt a világon, ami az uniót és Magyarországot is érintette. Hatására gyakran 220 forint alá esett az élő sertés felvásárlási ára, ami nyomot hagyott a gazdák termelési kedvén: 5,2 millióról 4,3 millióra csökkent a hazai vágósertés-állomány. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára kifejtette, hogy a relatív hiány következtében egész Európában nő a sertés ára, ezért nem várható itthon nagyobb mennyiségű húsimport. A világpiaci kereslet megugrásának hatására májustól 310-320 forintra emelkedett a hazai élő sertés felvásárlási ára. Ez többletköltséggel járt a húsiparban, amit az továbbhárított a fogyasztókra. A titkár emlékeztetett rá, hogy a 11. héten 707 forint volt a karaj ára, ma pedig 1000 forint körül mozog az üzletekben. Szerinte megismétlődik a három évvel ezelőtti húsáremelkedés, de ez nem csökkentette számottevően a fogyasztói kedvet. Ez 1200-1250 forintnál következhet be.
{p}
Másfél jó év
A titkár szerint a mostani felvásárlási árnál megáll az állománycsökkenés. Jelenleg 295 forint körüli az élő sertés előállításának önköltsége, amihez kilónként húsz forint haszonállat-tartási támogatást kap a termelő. Ha megjelenik az olcsóbb takarmány, várhatóan húsz forinttal csökken a kilónkénti önköltség. Elmondta, hogy jövőre előreláthatóan 310 forint körül alakul az élősertés felvásárlási ára, ami éves szinten eredményessé teszi az ágazatot. A világpiacot egy-másfél évente jellemző ciklikusságra azonban fel kell készülnie a termelőnek: a mostani jó árak 2005 végén ismét eshetnek.A sertésállomány csökkenését mi sem bizonyítja jobban, hogy a korábbi 90 ezerről 60-65 ezerre csökkent a heti vágás - jellemezte a kialakult helyzetet Mészáros Illés, a MOSZ sertéstenyésztői országos választmányának elnöke, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal a mélykúti Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet sertéstelepének vezetője is egyben. Elmondta, hogy a tavalyi 287 forintos önköltség mellett átlagosan 230 forint volt a felvásárlási ár, így kilónként 57 forint veszteséget "termeltek", ami hízónként öt-hétezer forint ráfizetéssel járt. Szerinte a másfél éves hullámvölgy után háromszáz forint körüli felvásárlási árral még nincs pénzénél a sertéstartó. Az lenne az ideális, ha az önköltség és az infláció mértékére még tíz százalékot kapna a termelő, ami kilónként 340-350 forinttal egyenlő. Az összefogás lehetőségéről elmondta továbbá, hogy az ágazatban akkor van jövője a beszerző és értékesítő szövetkezetnek, ha van saját vágóhídja.A sárszentmihályi Tóth György két kisebb vágóhídra szállítja harminc koca szaporulatát. A fiatalember kétszáz hektáron gazdálkodik, így megtermeli a takarmányt, és a tápot is maga állítja elő, az elmúlt hetekig mégis csak veszteséggel tudott túladni a százhúsz kilósra hizlalt disznókon, mivel nemrégiben még 240 forintot fizettek kilójáért. A jelenlegi 270-280 forintos önköltsége mellett ma megkapja a háromszáz forintot és annak áfáját. Véleménye szerint kilónként legalább 320 forintra lenne szükség a megélhetéshez és a fejlesztéshez.
{p}
Csirke a disznó nyomában
A fogyasztó az utóbbi másfél évben már-már hozzászokott a viszonylag alacsony húsárakhoz, amelyeknek búcsút lehet inteni. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára indoklásként elmondta, hogy a feldolgozók hárommilliárd forint támogatástól estek el ebben az évben, és a megugrott energiaköltségek mellett a januári állapothoz képest harminc százalékkal nőtt az alapanyag ára. A folyamatos költségnövekedés egyenes következménye az áremelkedés. A titkár aszszony szerint harminc százaléknál magasabb emelésre lenne szükség ahhoz, hogy pénzüknél legyenek a feldolgozók.
Tapasztalatok szerint a sertéshús drágulását követi a baromfi ára is a piacon. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyenesen indokolt a baromfihús árának tíz-húsz százalék körüli emelkedése. Mostanra kezd érzékelhetővé válni a túlkínálat csökkenése. A jövedelemhiány sok termelő kedvét elvette a tartástól. Véleménye szerint a nyugat-európai szintű költségek és a keleti színvonalú fogyasztói árak miatt a termelők egy részének nincs jövője. Az igazgató úgy látja, hogy a piac elbírja a baromfihús esetében a szükségszerű tíz-húsz százalékos áremelkedést, vagyis ennek hatására még nem csökken érezhetően a fogyasztás. Jelenleg kilónként 195-200 forint körül mozog a csirke előállításának önköltsége, a felvásárlási ár pedig 188 forint. Kaphat még a termelő kilenc és fél forint állami támogatást és esetenként két forint gyógyszertámogatást is. Tehát csak az találja meg a számítását a baromfiágazatban, aki jól, hatékonyan termel.