Bővülnek a menekülttáborok

A jelenleg háromszáz menekült elhelyezésére alkalmas békéscsabai befogadóállomás 1989-ben nyitotta meg kapuit. Bár most csak kilencvennégyen lakják, bővítésre szorul, mert uniós csatlakozásunk után arra számíthatunk, hogy a tagországokból több olyan menekültet kapunk vissza, akik nálunk léptek az unió területére. A magyar állam egy-egy befogadóállomást tart fenn Debrecenben, Tápióbicskén és Békéscsabán, mindhárom a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalához tartozik. Székely Béla békéscsabai igazgató visszatekintése szerint az elmúlt tizenöt évben hatvan ország állampolgáraként tizenkétezernél is több menekült fordult meg a táborban.

{p} Az első menekülthullám még 1988-ban érkezett Magyarországra, az 1989. decemberi romániai változások küszöbén erdélyi magyarok lépték át a határt. Az akkori városi tanács helyezte el őket. A befogadóállomás mai Kétegyházi úti épületében egykor építőipari vállalkozás működött, az ingatlan kezelői jogát megkapta a Belügyminisztérium, 1989 októberében itt nyitották meg a menekülttábort.Később a szerb-horvát és a koszovói háború indított el újabb menekülthullámot, tehát az első tíz esztendőben nagyrészt az utódállamokból érkeztek Békéscsabára, főleg magyarok. Azóta Európán kívülről is jönnek, nagyrészt a háború sújtotta országokból: Afganisztánból, Iránból és Irakból. Akik ide érkeznek, azok nagyrészt tovább is kívánnak menni.- Az unióhoz csatlakozásunkkal a jogszabályok lényegében véve nem változtak - mondja Székely Béla -, de Magyarország tranzitországból egyre inkább célországgá válhat. Ugyanakkor a menekültstátus iránti kérelem elbírálási menete egyszerűsödött és jelentősen rövidült. Fontos változás, hogy uniós tagságunkkal Magyarország csatlakozott a dublini szerződéshez, melynek értelmében bármely tagország a menekültet visszaadhatja annak az országnak, ahol az az unió területére lépett.

{p} Ezzel hosszú távon emelkedhet a menekültek száma, ezért az unió PHARE-alapokból bővíti mind a három magyarországi befogadóállomást. A háromszáz fős csabai állomás augusztus végére négyszáz menekültnek adhat majd ideiglenes szállást. A menekültek visszaküldése más uniós tagországból meglehetősen bonyolult jogi eljárás. Május 1-je óta ötven menekült visszaadását jelezték, a szerződés alkalmazása őszre járódik be. Ausztria az utóbbi időszakban évente 4700-4800 menekültet kapott vissza, mi is hasonló tendenciára számíthatunk.- A legtöbb menekült mindenféle okmány nélkül érkezik - ismerteti az igazgató a helyzetet. - Az illegális belépőkről általában a határőrök értesítik a befogadóállomást, itt előbb az egészségügyi elkülönítőbe, karanténba kerülnek. A különféle egészségügyi vizsgálatok elvégzése közben az állomás ügyosztálya tolmács közreműködésével hallgatja meg a menekültstátust kérelmezőket. Ha igazolni tudják, hogy a genfi konvenció értelmében üldözték őket, akkor megkapják a menekültstátust, és a magyar állampolgárokkal közel azonos jog illeti meg őket. Ezután még másfél-két hónapba telik, mire minden munkavállaláshoz szükséges papírt beszereznek az okmányirodában, az egészségbiztosítónál, az adóhivatalban.

{p} A menekültnek jár háromszázhatvan órás nyelvtanfolyamon való ingyenes részvétel is. - Utána megpróbáljuk munkához juttatni őket - folytatja a teendők felsorolását Székely Béla. - Ez nem könnyű, ugyanis míg a nyelvet nem beszélik, addig nehezen tudnak boldogulni. Kezdetben általában segédmunkásként helyezkednek el, és fél év alatt megtanulnak annyira magyarul, hogy akár a szakmájukban is dolgozhatnak. Jellemzően alacsony iskolai végzettséggel érkeznek, ráadásul Ázsiában más a szakképesítés, ha van is iskolai végzettségük, az nem beilleszthető be a magyar jogrendszerbe. A megoldást az átképzés adhatja, ennek költségét kérelemre fizetheti a hivatal. Miután megkapták a menekültstátust, hat hónapig tartózkodhatnak a táborban, és ez tartózkodásuk újabb hat hónappal meghosszabbítható. Ezalatt munkát, lakást keresnek, és egy kis pénzt gyűjtenek az önálló élethez. Ha a kérelmező nem kaphatja meg a menekültstátust, a határőrségnek végre kell hajtania a kiutasítását. Mivel a menekültek számára hazánk még mindig nem célország, jellemző, hogy az eljárás alatt a legtöbben továbbállnak Nyugat felé. - A békéscsabai befogadóállomás fenntartása tavaly megközelítően százötvenmillió forintba került - tér ki az igazgató az anyagiakra. - Erkölcsi kötelességünk, hogy a bajban jutottakon segítsünk, miként a szocialista diktatúra idején több tízezer magyar menekültet is befogadtak és támogattak Nyugaton. Most rajtunk a sor, hogy másokon segítsünk.