Egerszalók világcsoda lehet

Az Eger melletti faluban bő negyven évig jóformán hasznosítatlanul folyt el a gyógyvíz, melyre most - a befektetők szerint - hazánk eddigi legnagyobb fürdőberuházása épül. Az eredeti határidő szerint a jövő év májusban nyitotta volna meg kapuit az egerszalóki gyógyfürdő, ám a munkálatokat csak nemrégiben kezdhették meg a kivitelező Strabag emberei, ezért az átadás határideje 2005 novemberére csúszott. Gazsó István, a befektető Szalók Holding Kft. igazgatója szerint a késlekedés oka az, hogy jóval később írhatták alá az állami támogatásról szóló szerződést, mint tervezték. A fejlesztéshez nyolcszázmillió forintot nyertek a Széchenyi tervből. Hozzáadódik az amerikai és magyar befektetők pénze, illetve a bankhitel, így öszszesen csaknem hárommilliárd forintból építenek fürdőt a fenyvesekkel körülölelt bükki völgyben.

{p} A tervező szándékai szerint az élmény- és gyógymedencéket, valamint a kezelésekre is szolgáló épületeket úgy helyezik el a 17 hektáros területen, hogy minél inkább belesimuljanak a természeti környezetbe. Egerszalókon - ahogy egyébként eddig is - télen-nyáron strandolhatnak, gyógyulhatnak majd a vendégek, a beruházók évente háromszázhetvenezer látogatóra számítanak. - Nem leszünk a gazdagok fürdője - ígéri az igazgató, aki szerint úgy határozzák majd meg a belépők árát, hogy a magyar nyugdíjasok is áztathassák ott sajgó tagjaikat. Emellett tárgyalnak külföldi - svéd, német, osztrák - egészségbiztosítókkal, a 2006 közepéig felépülő kétszáz szobás, négycsillagos gyógyszálló és az apartmanházak szolgáltatásait a külhoni betegeknek is felajánlják. Ha mindez megvalósul, legalább száz környékbeli számíthat munkahelyre, s jóval többen élhetnek meg a falusi turizmusból is.    Tőgyi Gábor polgármester szerint a szalókiak a több évtizedes várakozás után most kezdik elhinni, hogy természeti kincsükkel kezdhetnek végre valamit. A történet 1961-ben indult: kőolajat kerestek a községben, eközben bukkantak rá a hőforrásra. Jó négyszáz méter mélyről tört fel a 65,5 Celsius-fokos meleg víz, percenként négyszáz liter bugyogott a felszínre belőle. Kezdetben kútgyűrűket állítottak az útjába, s azokban áztatták magukat a helybeliek. Később melegházak fűtésére használta volna e kincset a szalóki téesz, ám a kicsapódó só - legnagyobb bosszúságukra - hamar eltömte a csöveket.

{p} A második fúrás 1987-ben néhány fokkal még melegebb termálvizet hozott a felszínre. A húszezer éves szalóki hévízet 1992-ben nyilvánították gyógyvízzé. Hatásos az érelmeszesedésben, a magas vérnyomásban, az ízületi bajokban és a reumatikus panaszokban szenvedők számára. Ivókúra formájában jótékonyan hat a máj és az epe betegségeire, a cukorbajra és a hormonális panaszokra, így már most is sokan elzarándokolnak a forráshoz. Egy pályázat jóvoltából még nagyobb látványosság lehet a sódomb, melyet különleges eljárással "hizlalni" fognak, hogy a fehér sóréteg még gyorsabban vonja be. A védett növényritkaságokkal tarkított vidéken tanösvényt alakítanak ki, hogy igazi családi program legyen az egerszalóki nyaralás.Az építkezés hírére nekibuzdultak a szalókiak. Idegenforgalmi egyesületet hoztak létre, s mintegy hetven borász és szállásadó részvételével hagyományteremtő gasztronómiai napot tartottak, melyen nyolcszáz vendéget traktáltak. A kétezer lelkes településen felszökött az ingatlanok ára, az önkormányzat telkeket parcelláz, és még legalább ezer betelepülővel, valamint négyezer új üdülőtulajdonossal számol.