Házhoz megy az olvasnivaló

Ezekben a pár száz vagy még kisebb lélekszámú falvakban vélhetően már nem is épül meg a könyvek birodalma, csak abban reménykedhetnek az ott élők, hogy lesz helyettük más. Hiszen az egekbe szökő könyvárak miatt ismét egyre nagyobb az igény a kölcsönzésre, sőt nemcsak arra. A mai ember életében az informatikai szolgáltatás is nélkülözhetetlen, akkor is, ha a legeldugottabb kis faluban él.
{p}A kistelepülések könyvtári ellátásának fejlesztéséről a közelmúltban több szakmai konferenciát is tartottak. A tervezett korszerűsítésről szólva Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, a fórumokat szervező Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke kiemelte: a megújulás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának stratégiai programjára épül. A koncepció lényege, hogy egyetlen település se maradjon ellátatlanul, s a legkisebb falucska se magára hagyva küszködjön, hanem csatlakozzon a már meglévő nagy könyvtári rendszerekhez, és azok kedvezményezettjeként részesüljön a szolgáltatásokból.
- Nélkülözhetetlen eleme a jövőbeni fejlesztésnek a számítógépes rendszerek kiépítettsége, a széles sávú internetes hálózat megjelenítése a kistelepüléseken - mondta Fodor Péter. - Ehhez több forrásból remélünk támogatást, például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatai révén.
A csatlakozás bázisai egymásra épülnek, tehát a megújulás több szinten működő kapcsolatrendszert feltételez. Az országos és a már jelenleg is sokféle szolgáltatást nyújtó megyei könyvtárakon kívül nagy szerepük lesz a kistérségi körzetközpontok könyvtárainak, amelyek földrajzi közelségükkel fűzhetik fel a szolgáltatói láncra a kistelepüléseket. Az elmélet gyakorlati megvalósításának lényeges kérdése a pénz. Például az: miből fizetik meg az egymásnak nyújtott könyvtári szolgáltatások térítési díjait, miből teremtik elő a számítástechnikai infrastruktúra kiépítéséhez szükséges összeget, a dokumentumbeszerezések, állománygyarapítások árát, és sorolhatnánk tovább.
{p}A kulturális tárca által felkért, a korszerűsítési modellt kidolgozó munkacsoport vezetője, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, Ramháb Mária szerint ennek egyik forrása törvényi, ami az önkormányzatoknak 1990-től, a könyvtáraknak 1998-tól írja elő a könyvtári ellátási kötelezettséget. Szeretnék ezt kiegészíteni megyei szinteken, illetve országos támogatottsággal, különféle hazai pályázati forrásokkal, és - ahol lehetséges - uniós pályázati támogatással. Utóbbira példaként említette a mozgókönyvtárakat, más néven bibliobuszokat, amelyek szintén fontos elemei lesznek a tervezett rendszernek. Mivel a nagyon pici falvakban nem érdemes önálló intézményt működtetni, ide a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően speciálisan kialakított mikrobuszok szállíthatnák rendszeresen "házhoz" a kölcsönzendő könyveket. Vagyis majdnem mindent, ami egy "rendes" könyvtárban megtalálható. Ezeknek a buszoknak a könyvállománya meghatározott nagyságú, 1000-1500 kötetnél nem számosabb, ám az állományt folyamatosan cserélik. Dánia, Anglia, Hollandia, Ausztria aprócska településeire már régóta ilyen mozgókönyvtári Mercedesek járnak.
A bibliobuszokhoz remélhetőleg mi is kapunk uniós támogatást, hiszen olyan "információs szolgáltatást" nyújtanak, ami beilleszthető a "közösségi szolgáltatási ellátás" kategóriájába is.