Ingyen kellene a borászcég

A tokaji borvidék legizgalmasabb kérdése manapság az, hogy kié lesz a Tokaj Kereskedőház. A termelői csoport mellett most tizennyolc hegyaljai önkormányzat is versenybe száll érte.

EgyébKeresztény Gabriella2004. 07. 23. péntek2004. 07. 23.
Ingyen kellene a borászcég

Az egyfordulós, nyílt pályázatú magánosítást szakemberek azzal indokolták, hogy ez a feltétele az uniós pénzforrások megszerzésének, ami nélkülözhetetlen a gazdálkodásában nyereséges, technológiájában viszont "lerobbant" vállalat jövőbeni fejlesztéséhez. Nemrégiben írtunk róla, hogy a szaktárcának a térségbe látogató államtitkára, Benedek Fülöp a jelenlegi cégvezetésből, a dolgozói és beszállítói szőlőtermelőkből összeálló stábot tartja a legesélyesebb szakmai és pénzügyi befektetőnek. A jelenleg már több mint félezer tagot tömörítő termelői csoport uniós támogatással megerősítheti a piacorientált elemeket és garantálhatja a szőlőfelvásárlás folyamatosságát. Kiss László, a kereskedőház vezérigazgatója, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a cégen belüli kezdeményezésre létrejött termelői csoportról elmondta: egyszerű gazdasági forma az övéké, sem létszámhoz, sem árbevételhez nincs kötve, már ezer forinttal is csatlakozni lehet. Tagjai csak a szövetkezeten belül értékesíthetik termésük másfél százalékát, ám ez nem akkora tétel, hogy bárkit is visszarettentsen a történelmi borvidék közel háromezer termelőjéből, akik közül sokakat érvényes szerződés köt a céghez.

{p} A privatizáció legújabb fejleményeként nemrégiben tizennyolc, a céggel közigazgatásilag érintkező zempléni település önkormányzata fordult közös kérelemmel az ÁPV Rt.-hez, hogy biztosítson számukra ingyen tulajdonjogot a kereskedőházban. Az ingyenes birtokbavételi kérelemhez csatlakozó önkormányzatok dokumentációjának postázása előtt Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere 24 környező településnek küldött felhívást, hogy társuljanak a kezdeményezésükhöz, s végül 18 település igent mondott. A városházán tartott sajtótájékoztatón az újhelyi polgármester kifejtette: Közép-Európa egyik legnagyobb borászati vállalatáról van szó, amely hatalmas vagyonnal rendelkezve nyereségesen gazdálkodik, ezért fontosnak tartják, hogy ez az érték köztulajdonban maradjon. Részint egy kifizetődő céget nem célszerű eladni, másrészt a magánosítás munkanélküliséget gerjeszthet, és nem látnak garanciát a beszállítói szerződések folyamatosságára sem. Mivel a jogszabályok lehetőséget nyújtanak rá, a térségben élők érdekeit szem előtt tartva kérik az ÁPV Rt.-t, hogy a céget térítésmentesen adja át az önkormányzatoknak. Mint megtudtuk, Tokaj, fenntartásokkal ugyan, de támogatta a felhívást, Bodrogkisfalud és Tarcal nem jelzett vissza, Bodrogolaszi, Vámosújfalu és Tolcsva pedig, elhatárolva magát a kezdeményezéstől, nemet mondott.

{p} A döntést elhalasztó önkormányzatok azonban már hozzákezdtek annak a tervnek a kidolgozásához, hogy kérelmük elfogadásakor miként tudnák a borvidéken gazdálkodók számára hasznosan működtetni a részvénytársaságot.A privatizációra meghirdetett Kereskedőház Rt. vezérigazgatója (a termelői csoport egyik kezdeményezője, de ennek mint felvásárló cég vezetője, összeférhetetlenség miatt egyelőre még nem tagja), Kiss László lapunk megkeresésére az önkormányzatok versenybe szállását úgy minősítette: - Noha nem sokat tudok a települések működtetési elképzeléseiről, de véleményem szerint a kérés sem jogilag, sem gazdaságilag nem megalapozott. Már csak azért sem, mert nem illeszthető bele az önkormányzatok tevékenységi körébe. Szélsőséges hasonlattal élve: ezen az alapon Százhalombatta is kérhette volna annak idején a Mol Rt.-t. A privatizációról egyébként, melyre a termelői csoporton és az önkormányzatokon kívül, úgy tudom, más nem jelentkezett, információm szerint július utolsó napjaiban születik végleges döntés.

Ezek is érdekelhetnek