Mit hozott a hetvenhét nap?

Ennyi történt két és fél hónap alatt. Szinte semmi, és mégis sok. Hetvenhét nap, mesebeli szám, mi mégis hétköznapokat élünk.
Eltelt, sőt elröpült hetvenhét nap, mióta az ország az Európai Unió rendes tagjává vált. Az ember jóformán semmit nem érzékel abból, hogy uniós állampolgárrá vált. Hétköznapjaink ugyanúgy telnek, mint május 1-je előtt. Változások mégis vannak, elsősorban a boltokban, kereskedésekben tapasztaljuk meg őket. Az unió egységes piacának, a vámok eltörlésének hatása itt jelentkezik elsőként: olcsóbb lett a tej és a legtöbb tejtermék, a sörisszák tobzódhatnak a nyolcvan-kilencven forintos malátalevekben. Mindez a magyar gyártókat hozza kellemetlen helyzetbe: kénytelenek ők is árat csökkenteni, ha versenyben akarnak maradni. Mi, fogyasztók járunk mindezzel jól. Mélyebben kell viszont a pénztárcánkba nyúlnunk, ha húst akarunk venni.
Az uniós csatlakozás jóformán egyetlen termékkörben okozott eddig áremelkedést. A sertés-, marha- és baromfihús megdrágult; igaz, nem kizárólag a közös piac megnyílása folytán, inkább a sertéstermelés másfél éves ciklikussága következtében. Most éppen mélyponton van az állomány Európában, s a kevés disznó kisebb kínálatot és vele magasabb árakat alakít ki. Mivel a sertéshús ára határozza meg a baromfihús-ár változását, így most a dráguló karajjal, combbal a csirke is drágul. Míg május előtt egy kiló karajért 750-800 forintot fizettünk, ma 900-1100 forintot ér. A csirkénél, pulykánál hasonló változásokat vehettünk észre.
{p}Cukordömping indult meg Romániából Magyarországra az uniós csatlakozás óta. A nagykereskedők a pénzügyminiszterhez, ő pedig az uniós biztoshoz fordult megoldásért. Korábban a jogszabály fejenként ötven kilogrammban szabta meg a vámmentesen behozható cukor mennyiségét naponta. Ma a harmadik országból - az unió 25 tagországán kívüli többi országból - érkező vámmentes kedvezmények kerete 175 euró. A Romániából behozott cukor nem hivatalos információ szerint 100-120 forintért kapható, miközben idehaza 200 forint az ára. Becslések szerint Romániából, például a nagylaki átkelőn, több száz mázsa cukor érkezett már az országba.
A búza és más gabona árát az EU minimálára határozza meg. Aratás idején így alakulhat ki a tonnánkénti 24-25 ezer forint, amelyet ma kizárólag jó minőségű búzáért hajlandó fizetni a vevő. A takarmánygabona tonnája 17-18 ezer forint.
A magyar munkaerő, úgy tűnik, egyelőre helyben marad, nem széled szét Európában. Eleddig néhány százan helyezkedtek el más uniós országok munkaerőpiacán. Más új tagországokból sem indult roham a régi tagok felé, és Magyarországra sem jött eddig több külföldi dolgozni, mint eddig.
Az autópiacon a kezdeti káosz után kezd rendeződni a helyzet: az új autókból több fogy, míg a használt autók importja megállt. Aki olcsóbb, többéves kocsit akar venni, az hazait vesz, az adóváltozások ugyanis igencsak megdrágították a külföldről behozható használt autókat.
A szabad piac hatására eddig hetven új bank, biztosító, pénzügyi szolgáltató jelent meg az országban, s kérte a pénzügyi felügyelet regisztrációját. Számuk két-háromszázra növekedhet néhány év alatt, s ezzel óriási versenyt alakítanak ki a piacon. Növekszik hát az olcsóbb, egyszerűbb hitelek, biztosítások kínálata, amivel megint csak mi, fogyasztók járhatunk jobban.
A lakásárakon nem változtatott az uniós tagság, már előtte is a drágulás jellemezte ezt a piacot. Szakértők kiszámítható, lassú ingatlanár-növekedést jósolnak.