Szlovák-magyar "tokaji"

Többéves vita végére kerülhet pont, ha ősszel aláírják azt a magyar-szlovák kormányközi megállapodást, amely - az ország első és egyetlen zárt, történelmi borvidékének egyesítését célul tűzve - mennyiségben és minőségben egyaránt szabályozza majd a szlovákiai "tokaji" szőlőtermesztést és borkészítést. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára szerint a kormányközi megállapodás előfeltétele, hogy a termelésről, a minőség-ellenőrzésről és eredetvédelemről szóló szakmai egyezséget minél előbb a gyakorlatban is megvalósítsák. Mindez azt jelenti, hogy a Szlovákiához tartozó tokaji termőhelyeken - a megállapodás szerint 565,2 hektáron, ami mintegy tizede a magyarországi termőtájnak - a tokaji bortermelésben a magyar szabályozást kell alkalmazni.

{p} A szlovák bortermelők használhatják a hazai bormegnevezések szlovák változatait, ám kizárólag a magyar jogi feltételrendszert és borkészítési technológiát alkalmazhatják, a kétputtonyos aszú forgalmazását pedig beszüntetik. Szlovákiának, parlamenti jóváhagyással, augusztus 1-jéig kell ehhez a feltételrendszerhez igazítania a jogszabályát, hogy megköttessék a két ország közötti, az előzetes szakmai megállapodást szentesítő államközi egyezmény.
Árvay János tokaji borász véleménye szerint, akit az idén az ország legjobb borászává választott a szakma, az eddigi megállapodással a hegyaljai és szlovákiai termelők egyaránt elégedetlenek, több szempontból is. A szlovákok keveslik a terület nagyságát, arra hivatkozva, hogy az eredetileg 168 hektárnyi területüket máig kilencszáz hektárra "hizlalták", tehát ennyi illetné meg őket, már csak azért is, mert szerintük időközben a magyar oldalon is gyarapodott a termőterület.  - Mi viszont még az 565 szlovákiai hektárt is sokalljuk - így Árvay. Nem is annyira az 1908-as bortörvényből kiindulva, amelyben az áll, hogy a történelmi borvidéknek legfeljebb a négy százaléka tartozhat a szlovák borvidékhez, tehát a jelenlegi 5500 hektáros terület alapján 220 hektár. És ha el is tekintenénk ettől a majd' száz évvel ezelőtti passzustól, Árvay szakmailag sem ért egyet azzal, hogy a határon túli Szőlőske, Kistoronya meg Sátoraljaújhely szlovákiai része mellett a tokaji borterület további négy, eredetileg a beregi borvidékhez tartozó településsel növekedjék szlovák oldalon. A tokaji csúcsminőség előállítására ugyanis a határon túli talaj- és klímaviszonyok még háromszáz hektárt sem tesznek alkalmassá az úgynevezett Hideg-völgyben, ahol az említett három község fekszik.
{p} - A másik aggodalmunk - mondta Árvay János -, hogy a papírforma szerinti, azonos elvű "működést" ki és hogyan ellenőrzi? A megállapodásról is csak hírből hallottunk, azt viszont tudjuk, hogy sem nálunk, sem a határon túl senki nem elégedett, vagyis még az sem biztos, hogy a szlovák parlament megszavazza. Márpedig az eredet-és minőségvédelem a legérzékenyebb pontja Tokaj-Hegyaljának, egyetlen garanciája, hogy boraink megállják a helyüket a világ piacain. Tokaj-Hegyalján az elmúlt tizennégy év kemény erőfeszítései, fejlesztésekbe, újratelepítésekbe fektetett milliárdjai mostanság hoznák meg az eredményeiket. Éppen most, amikor a magyar törvénykezés egyszerűen átnyúl a fejünk felett, beleavatkozik egy borvidék működésébe anélkül, hogy az itteni termelőkkel előzetesen egyeztetett volna. Mert egy ilyen, a termelőket egzisztenciálisan is érintő, nagy horderejű döntéshez kevés a hegyközségi tanács véleménye. Ami egyébként nem sokban különbözik az itt élőkétől, hiszen nem véletlenül fogalmazták meg Marcinkó Ferenc elnökkel az élen aggályaikat és kifogásaikat a miniszterelnöknek. A márkanév védelmére rengeteg példát sorolhatnék: prágai sonka, francia konyak és champagne, az ementáli sajt vagy a Jura név. Ha a svájci Jura községben termett borok palackjaira nem írhatják ez a szót, mert létezik egy ilyen nevű híres francia borvidék, akkor mi miért nem tudunk következetesebben harcolni az érdekeinkért? A megállapodás, ezt nem vitatom, valóban szükséges, de véleményem szerint a borvidék eredet- és minőségvédelmét az szolgálja, ha kizárólag a Tokaji Hegyközségi Tanács szakmai fennhatóságával és legfeljebb kétszáz hektáron lehetséges a szlovák "tokaji" szőlőtermesztés és borkészítés. Nincs másik lehetőség, mivel ez szakmai, és nem politikai kérdés! - szögezte le Az Év Borásza.