Tudományos mozaik

A nyolc esztendeje utazó Cassini űrszonda a napokban elérte az óriásbolygó gyűrűit, ráállt a Szaturnusz körüli keringési pályára, és megkezdte négy évre tervezett kutatómunkáját.

Egyéb2004. 07. 09. péntek2004. 07. 09.
Tudományos mozaik

SZATURNUSZ-FIGYELŐ ŰRSZONDA. Miközben a "robotgeológusok", azaz a két Mars-járó kutatórobot a vörös bolygót vallatják, újabb fejezetéhez érkezik a gyűrűs Szaturnusz becserkészése is. A nyolc esztendeje utazó Cassini űrszonda a napokban elérte az óriásbolygó gyűrűit,  ráállt a Szaturnusz körüli keringési pályára, és megkezdte négy évre tervezett kutatómunkáját. Közben, a tervek szerint éppen karácsony napján, leválik róla a Huygens űrszonda, és önálló útra kel, hogy egy hónap múlva (a jövő év január közepén) a gyűrűs bolygó titokzatos holdján, a Titánon landolhasson. A Cassini anyaszonda négyéves küldetése alatt hetvennégyszer kerüli meg a Szaturnuszt, és 44-szer közelíti meg, illetve vizsgálja az óriásbolygó valamelyik holdját. (A Cassini-Huygens-program nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA fog össze. E nagyszabású vállalkozásban magyar kutatók is részt vállaltak speciális mérőműszerek készítésével.)

{p} MESSZE MÉG A JÉGKORSZAK? Megfúrták az antarktiszi jeget a tíz európai ország kutatóit magában foglaló európai jégfúrási projekt (EPICA) keretében. A fúrások 2500 méteres mélységig hatoltak az Antarktisz jégtakarójába. A különböző mélységekből vett minták elemzése során nyolc-nyolc hideg és meleg éghajlati periódus nyomait találták meg, amelyek az utóbbi 740 ezer év folyamán váltakoztak. A kutatók megállapították, hogy a legutóbbi négy éghajlati ciklusban a mérsékelt időjárási viszonyok aránylag rövid ideig, 12-15 ezer évig maradtak fönn. Különös, hogy a jégrétegekben megőrződtek azoknak a gázoknak a nyomai is, amelyek lényegesen befolyásolták, illetve befolyásolják az éghajlat változásait, így például megmaradt az üvegházhatásért felelős szén-dioxid lenyomata is. A tudósok szerint mintegy négyszázezer éve annak, amikor a jelenlegi, hozzávetőleg 12 ezer éve tartó meleg periódusra jellemző éghajlati viszonyok uralkodtak a Földön, és ez akkor 28 ezer évig tartott. Ennek alapján a következő jégkorszakig még 16 ezer év telik el.

{p} SZAPORODÁSGÁTLÓ PINGVINGYŰRŰ. Jelölőgyűrűvel akarják elejét venni a pingvinek túlszaporodásának az ökológusok, mert megítélésük szerint létszámuk már veszedelmes méreteket öltött a Déli-sarkvidéken. A Washington Egyetem biológusai rozsdamentes acélból készült, kifejezetten a madarak adottságaihoz igazított gyűrűket húznak a királypingvinek lábára, amelyek súlya és közegellenállása lassítja az úszásukat. Ennek következtében később érkeznek meg a költőhelyükre a több ezer kilométeres vándorút után. Minthogy így több időt töltenek a tengerben és kevesebbet a költőhelyen, lemaradnak a párzási időszak fő részéről. Ennek következtében a meggyűrűzött madarak kevesebb tojást tojnak, illetve a kikelt fiókák közül is kevesebbet nevelnek föl.

{p} KÉTEZER-ÖTSZÁZ ÉVES ÚT, KERÉKNYOMOKKAL. Az olaszországi Toscanában impozáns út nyomaira bukkantak, amelyet még az etruszkok építettek mintegy 2500 évvel ezelőtt. A régészek szerint a most fölfedezett út Pisát kötötte össze Spina városával, valamint a Tirrén-tenger partjával. Meglepő, hogy a mai Bolognán át vezető út nyomvonala szinte pontosan a mai autópálya mellett fut, és még jól látszanak rajta az egykori társzekerek vájta keréknyomok is. A kutatók szerint a hét méter széles, kővel kirakott út valaha nagy forgalmú lehetett, rajta bonyolódhatott az egykori etruszk-görög szárazföldi kereskedelem nagy része.