Uniós nyugdíj gazdáknak

 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) alapján 2004-2006 között 192 milliárd forintot - ennek 80 százaléka uniós pénz - használhatunk fel a vidéki életminőség és gazdálkodás feltételeinek javítására. Az ehhez kapcsolódó pályázatok augusztusban jelennek meg. A gazdák az NVT keretében 2004-2006 között hét jogcímen jelentkezhetnek vissza nem térítendő támogatásra. Idén 53 milliárd forint, jövőre 64 milliárd, 2006-ban pedig 70 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az NVT terhére mintegy ötmilliárd forintot átcsoportosít az augusztusban kifutó SAPARD-program pályázataira. A támogatások javítanak a termelők gazdasági életképességén, pénzügyi és piaci helyzetén, segítik a mezőgazdasági tevékenységek fenntartását, fejlesztését. Egyrészt kiegészítő jövedelmet adnak, másrészt munkahelyek teremtését, a környezet állapotának megőrzését, javítását, illetve a termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítását szolgálják a pénzösszegek. Beruházások esetén önrész szükséges a sikeres pályázathoz, és a támogatást utólag fizetik a közösségi keretből.

{p} Az idősebb gazdálkodók 2005-től pályázhatnak korai nyugdíjazásuk támogatására. Ennek feltétele, hogy legalább három hektár földjüket átadják egy másik gazdálkodónak - lehet családtag is -, vagy felajánlják területüket a Nemzeti Földalapnak. A támogatásra mindazok jelentkezhetnek, akik betöltötték 55. életévüket - de legfeljebb a nyugdíjjogosultságuk eléréséig tehetik meg, azaz korhatár szerinti öregségi, előre hozott öregségi vagy rokkantsági nyugdíjellátást nem kapnak -, ha igazolják, hogy legalább tíz éven keresztül gazdálkodtak saját birtokukon (ideszámítva a főállású alkalmazottként végzett mezőgazdasági tevékenység idejét is), s gazdaságvezetőként eltöltöttek legalább öt évet. Legfeljebb egy hektár (kertészet esetén 0,1 hektár) önellátást szolgáló terület megtartása mellett (amelyre termelési támogatás nem adható) a földjét átadó nem állhat újból munkába a mezőgazdaságban, illetve nem lehet árutermelő önfoglalkoztató. A korai nyugdíjazási támogatás időtartama a gazdaság átadójánál nem haladhatja meg a 15 évet, és támogatás a 75. életév betöltése után nem jár.    

{p} A korai nyugdíj kiterjedhet a segítő családtagra. Ilyenkor is jogosultsági feltétel, hogy az illető felhagy minden mezőgazdasági árutermeléssel, valamint hogy még nem érte el az öregségi nyugdíj alsó korhatárát, de 55 évesnél nem fiatalabb, s tagja a társadalombiztosításnak. Kitétel, hogy az előző négy évben munkaidejének legalább felében - összesen legalább két évnek megfelelő teljes munkaidőre számított időről kell számot adnia - kisegítőként vagy alkalmi munkavállalóként, alkalmazottként mezőgazdasági munkát végzett. Ezt az átadó gazdaságnak kell igazolnia. A gazdaságok átvevőjének megfelelő szakismerettel és szakmai alkalmassággal, valamint alapszintű szakmai (mezőgazdasági) végzettséggel és kétéves mezőgazdasági gyakorlattal, illetve közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel és egyéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Feltétel, hogy a gazdálkodást legalább öt évre vállalnia kell, és hogy a gazdaság átvételekor nem töltötte be a negyvenedik életévét. Vállalnia kell, hogy a vétel vagy ajándékozás útján szerzett földet legalább tíz évig nem adja el. Ha az átvevő nem gazdálkodó személy vagy szervezet, mezőgazdasági tevékenységet nem végezhet az adott területen, de a táj jellegét megőrző környezetvédő vagy erdészeti feladatokat elláthat. A korai nyugdíj összegének megállapítása az átadott gazdaság méretétől függ. A nyilvántartott gazdaságok számán alapuló szakértői becslések és előzetes számítások szerint a közel 37 ezer gazdaságvezető (mezőgazdasági egyéni vállalkozó, főállású őstermelő) mintegy 25 százaléka felel meg