Üzenjük

Sokan nem titkolt ellenszenvvel, időnként jogos, de gyakran ok nélküli félelemmel viszonyulnak a hazai hüllőkhöz - siklókhoz, viperákhoz.

Egyéb2004. 07. 09. péntek2004. 07. 09.
Üzenjük

K.P-né, Erdőhorváti.Olvasónkhoz hasonlóan sokan nem titkolt ellenszenvvel, időnként jogos, de gyakran ok nélküli félelemmel viszonyulnak a hazai hüllőkhöz - siklókhoz, viperákhoz. Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal hüllőszakértője elmondta: hazánkban mindössze két viperafaj él, mindkettő jól körülhatárolható körzetekben. Közülük a parlagi vipera nagyon ritka, csupán a Fertő tó közeli Hanságban, a lakott területtől távol él néhány példány belőle. Így teljességgel kizárt, hogy a Zemplénben találkozhattak vele. A keresztes vipera gyakoribb, Somogyban, a Zemplénben és a Felső-Tisza vidékén él, de nagyon félénk állat, nem merészkedik lakott területre. Kirándulóknak és általában a természetben tartózkodóknak ezért fokozottan ajánljuk, hogy a veszélyes körzetekben magas szárú, zárt cipőben közlekedjenek, és mielőtt valahol leülnének vagy bokrokhoz közelítenének, egy hoszszú bottal a köveket, bokrokat vagy magasabb növényeket többször, erősen üssék meg, ez menekülésre készteti a kígyókat.

{p} Sajnos a sok téveszme miatt az emberre és háziállatokra veszélytelen siklókat is gyakran összetévesztik a viperákkal, ezért félelemben élnek a közelségükben és irtják őket. A viperákkal ellentétben az erdei siklók és a vízisiklók valóban gyakran mutatkoznak lakott területeken, bemerészkednek az udvarokba, a teraszokra, a pajtákba, behúzódhatnak a szénakazlakba. A viperáknál nagyobbak, az erdei sikló akár kétméteresre is megnőhet. A keresztes viperára hasonlít az emberre veszélytelen rézsikló, amelynek hátán szintén jól látható a viperákra jellemző cikcakkrajzolat, de teste a viperáénál vékonyabb és hosszabb.Jellemző elkülönítő bélyeg, hogy a viperák szájában két tűhegyes méregfog van - maráskor a seben két, gyakran vérző tűszúrás helye látható -, míg a siklók szájpadlásán sok, de rövid hegyes fog található. A siklók mérge legfeljebb egy darázscsípés kellemetlenségét okozza, míg a viperaméreg halálos kimenetelű is lehet. Ha ijedtükben az állatot agyonütötték, akkor a tetemet legjobb elvinni az elsősegélyt nyújtó helyre (orvoshoz, gyógyszertárba), hogy a tettes egyértelműen meghatározható legyen. Ez azért nagyon fontos, mert a viperamérget semlegesítő ellenszérum legyengített méreg, amely a veszélytelen sikló marása esetén beadva a vipera marásához hasonlóan mérgezi a szervezetet!Ha a marás bekövetkezett, akkor a seb fölé gyorsan szorítókötést kell tenni, hogy a méreg minél később kerüljön a szervezetbe. A sebből a vért ne szívjuk ki, mert a szájban lévő seben vagy lyukas fogon keresztül gyorsabban hat a méreg! Legfontosabb minél gyorsabban felkeresni az ügyeletes orvost vagy gyógyszertárat, melyek a veszélyes körzetekben állandóan tartanak viperamérget semlegesítő ellenmérget!

Ezek is érdekelhetnek