A kisüzemekben tarolt a lisztharmat

A kukoricatáblákon erősödött a kukoricamoly rajzása, a fénycsapdák nagy számban fogják a lepkéket. A kukoricamoly hernyója a kárt a szár belsejének rágásával okozza. A hernyó a csőtermést és az érő szemeket is károsítja. A kukorica termésmennyisége csökken, kényszeréretté válik, romlik a magvak csírázóképessége. A molyos kukoricanövények a sebzési helyeken fuzáriummal fertőződhetnek. A fiatal hernyók elleni védekezés a leghatékonyabb. A kártevő rajzását fénycsapdával figyelhetjük meg. A tövek vizsgálatával a petecsomók számából következtethetünk a fertőzés erősségére. Ha a tövek 20-25 százalékán petecsomó található, a kárveszély nagy, védekezni kell.
A gyapottok-bagolylepke rajzása a múlt évhez képest gyengébb. Kártételének és felszaporodásának kedvezett a múlt évi aszályos, száraz tavasz és nyár, így jelentős kárt okozott mind szántóföldi, mind kertészeti kultúrákban. Az idei csapadékosabb időjárás kevésbé kedvezett a kártevőnek, ezért eddig ebben az évben nem okozott jelentős kárt. A kukoricabogarak rajzása általános, folyamatosan vándorolnak szét a kelés helyéről újabb területekre. A növények dőlése eddig kisebb a tavalyinál, mivel az esők miatt a gyökerek regenerálódtak.
A napraforgó állományok citromérésben vannak, hamarosan kezdik az állományok betakarítás előtti deszikkálását, azaz a levelek és a szár mesterséges szárítását. A tányérbetegségek tünetei előfordulnak, de a fertőzöttség alacsony mértékű.
A cukorrépa cerkospórás fertőzésmértéke emelkedett, az időjárástól függően augusztusban még kialakulhat járvány.
Az esőzések után tovább erősödött az almavarasodás-fertőzés mind a levélen, mind a termésen. A lisztharmat betegségre fogékony almafajtákon (Jonatán fajtakör) erős a lisztharmatfertőzés. A védekezéseket folytatni kell mind a betegségek, mind a rovarkártevők (molyok, atkák) ellen. A keleti gyümölcsmoly rajzása az őszibarack-ültetvényekben igen erős. A gyümölcsrothadás megakadályozására további védekezésre van szükség a késői érésű fajtákon. A szer megválasztásánál figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
A szőlő a fürtzáródás, zsendülés (korai csemegeszőlő-fajták) állapotában van. Az ültetvényekben a szőlőlisztharmat és a szőlőperonoszpóra levél-, illetve fürttünetei intenzíven terjedtek az elmúlt időszakban. A rosszul időzített korábbi védekezések esetén kisüzemi táblákon a termésveszteség elérheti a 20-80 százalékot. A szürkepenészes fertőzés is fokozatosan erősödik, a védekezéseket folytatni kell A gombaölő szerek alkalmazásánál az élelmezés-egészségügyi várakozási idő mellett vegyük figyelembe a felhasználásra kerülő készítmény must erjedésére, ízére gyakorolt esetleges káros mellékhatását is. A kaptán és faltán hatóanyagú szerek károsak az erjedésre, ezért a kipermetezés és a szüret várható időpontja között 35-40 napnak el kell telnie. Több ültetvényben megjelentek az Esca betegég tünetei (teljes tőkepusztulás, levelek száradása, fürtök elszáradása).
A paradicsomtáblákon a fitoftóra elleni védekezést a folyamatos termésérés nehezíti. Az uborkában folyamatosan védekezni kell a peronoszpóra ellen, de a folyamatos szedés miatt nehéz a védekezéseket ütemezni.
A gabona aratása után a lehullott csapadék hatására számos gyomnövény kezdte meg fejlődését a tarlón, amelyek között olyan veszélyes, allergiát okozó fajok is találhatók, mint például a parlagfű. Ellenük a védekezést legegyszerűbben mechanikai úton, a tarlóhántás elvégzésével kezdhetjük el.