Kevés a szárnyas apróvad

A kártételt fokozta, hogy a külföldi bérvadászat a negyedére csökkent, és meghiúsult hatvanezer élő mezei nyúl olaszországi exportja. Így összesen félmilliárdos árbevétel-kiesést szenvedett el a megye hatvannyolc vadásztársasága. A megye vadászai a helyzet értékelése után úgy döntöttek, megpróbálják pótolni a szárnyas apróvadállományt. A társaságok tagdíjat emeltek, vállalkozók támogatását kérték, ily módon tavaly 120 millió forintot gyűjtöttek össze, amit a pályázaton elnyert 35 millió egészít ki.
Nagy Sándor, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes fővadásza elmondta, mesterséges tenyészetből száznyolcvanezer fácánt helyeztek ki. Vállalták, hogy hatvanezerrel gyarapítják a törzsállományt. Jó esetben, ha a kihelyezés után nagyon odafigyelnek az átállásra a mesterséges táplálásról a természetesre, a kihelyezési veszteség nem haladhatja meg a harminc százalékot. A ragadozók mellett az orvvadászok is jelentős kárt okoznak. Becslések szerint az orvvadászok ugyanannyit zsákmányolnak, amennyi a vadászoknak jut. Az apróvad vadászata céljából a megyében mesterséges vadkacsaneveléssel is foglalkoznak, mintegy százhúszezer tőkés récét juttatnak ki a területre. Békés ebben élen jár a megyék között.
- Az országban elsőként, a hetvenes években, az Endrődi Béke Vadásztársaság kezdte el a tőkés réce mesterséges tenyésztését - emlékszik vissza Nagy Sándor. - Jelenleg ott tartunk, hogy a megye az ország legjelentősebb törzsállományával rendelkezik. A tenyésztés minden szakasza a törzstartástól és a tojatástól kezdve az előnevelésig és a forgalmazásig kellően működik.
{p}A gyomaendrődi telep ma már a megyén és az országhatáron kívül is jelentős mennyiségű vadkacsát értékesít. Mivel a fácán és a fogoly vadászatának lehetősége megcsappant, egyre inkább a vadkacsát keresik a vadászok. Sajnos a fogoly mesterséges tenyésztése valójában megoldatlan, anyagi áldozatot a vadászok nem tudnak hozni érte. csupán téli takarmányozással és az élőhely védelmével óvják a természetes törzsállományt.
A nagyüzemi gazdálkodás elterjedése előtt az Alföldön az uralkodó apróvad a fogoly és a mezei nyúl volt. A nagyüzemi táblák kialakításával, a hatvanas-hetvenes években a fogoly élőhelye beszűkült, és a szárnyas apróvadak között helyét ekkor vette át a fácán.
- A szakhatóság több mint húsz évvel ezelőtt levette a foglyot a vadászható fajok listájáról - magyarázza a fővadász. - Azt reméltük, hogy ennek eredményeként majd megáll a törzsállomány csökkenése, de sajnos tévedtünk. Az ötvenes években Békésben még százezernél több fogoly élt, számuk ma kétezer-hétszázra becsülhető, már-már a kihalás veszélye fenyegeti őket. Az állomány növekedése csak úgy érhető el, ha a szaktárca külön pályázati lehetőséget ír ki rá. A vadásztársaságok zöme ma is anyagi nehézségekkel küzd, komoly erőfeszítést kell tenniük, hogy elő tudják teremteni a hivatásos vadászok fizetését. A tenyésztésre elnyert idei 36 milliós támogatást a vadásztársaságok vélhetően csak év végére kapják meg, hitelt kellett tehát fölvenniük, így gazdálkodásukat még a kamatköltségek is terhelik.
{p}A jövőre vonatkozóan Nagy Sándor rámutat: a régi vadásztársasági gazdálkodási forma változás előtt áll. Korábban a zsákmány egy részének értékesítéséből fenntarthatták magukat, emellett a vadászok évente hatvan vadegységnek megfelelő vadat vihettek haza zsákmányként. Ma már ez a rendszer nem tarható fenn, a vadásznak anyagilag is hozzá kell járulnia a működéshez, és befektetése ellenértékeként a jövedelemből is részesül. Szomorú tény, hogy harminc-negyven éven keresztül egy-egy vadászidényben a fácán terítéke Békésben meghaladta a százezret, sőt időnként elérte a háromszázötvenezret is, ezzel szemben az utóbbi években csak negyven-hatvanezret ejtettek el.
- Magyarország és ezen belül Békés megye mindig híres volt a természetes vadállományáról. A vadászoknak kötelességük, hogy ezt a hírnevet fenntartsák, nemcsak a külföldi bérvadászok, hanem az unokák számára is, hogy ők is majd féltve őrizzék ezt a nemzeti kincset - fogalmazza meg végül Nagy Sándor.