Ki, hol, mikor árusíthat tejet?

A falusi tejgyűjtők bezárása és más okok miatt is jelentősen csökkent a kis létszámú, pár tehenes gazdaságok száma. A "túlélők" körében viszont egyre népszerűbb a háztól közvetlen fogyasztásra értékesített tej.

EgyébDr. Böő István2004. 08. 20. péntek2004. 08. 20.
Ki, hol, mikor árusíthat tejet?


Mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében feltétlenül szükséges megismerni azokat a feltételeket, amelyek az állati eredetű élelmiszerek mai legfontosabb piaci követelményét, az élelmiszer-biztonságot szolgálják.
A nyers tej az emberi táplálkozásra használt tej természetes állapota, amelyet nem melegítettek 40 Celsius-fok fölé, és semmiféle ezzel egyenértékű kezelésen nem esett át. Kik értékesíthetnek közvetlen fogyasztásra szánt nyers tejet?
Olyan nyilvántartásba vett, az Egyed-nyilvántartási Azonosítási Rendszerben (ENAR) szereplő, ezáltal rendszeres állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai ellenőrzés alatt álló tejtermelő gazdaságok, ahol a fogyasztásra felkínált nyers tej napi mennyisége nem haladja meg a 200 litert, mert az ennél többet termelőknél már a tej szűrésére, hűtésére, hűtve tárolására tejházat kell létesíteni. Vagyis olyan épületet vagy helyiséget, amely a gazdasághoz kapcsolódik ugyan, de az istállótól, a fejés helyétől, a trágyától és egyéb szennyező anyagoktól határozottan elkülönül.
Alapfeltétel a gazdaság állományának gümőkór- és brucellózismentessége, az erre vonatkozó hatósági állatorvosi igazolás a kiállítástól számított egy évig érvényes. Fontos tudni, hogy a tejtermelés, -forgalmazás és -feldolgozás higiéniai ellenőrzése hatósági állatorvosi feladat, tehát a gazda választott állatorvosa csak akkor végezheti, ha arra a területre hatósági jogköre is van.
A hatósági állatorvos szükség szerint, de legalább negyedévente helyszíni szemlét végez, amely kiterjed a tej állapotát befolyásoló takarmányozásra, az állat-egészségügyi és járványvédelmi szabályok betartására, a beteg állatok elkülönítési és fejési lehetőségeire, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására, a tőgygyulladások előfordulására, a személyi higiéniára, a víz felhasználhatóságára és a szennyvízkezelésre. A szemléről jegyzőkönyv készül.
{p}
A tejet háztól értékesítő gazda természetesen köteles gondoskodni állatainak tartásáról, takarmányozásáról, szakszerűen elvégezni a fejés előtti alapos tőgyelőkészítést. Tőgymosásra csak külön erre a célra szolgáló, tartósan megjelölt edényzetet szabad használni, ugyancsak tartósan meg kell jelölni a fejéshez, tejkezeléshez használt eszközöket is. Az első tejsugarakat külön kell fejni, ezzel ellenőrizni kell a tőgyegészségügyi állapotot. Ha a kifejt tej szemmel látható elváltozást mutat (pelyhes, nyúlós, gennyes, véres stb.), az állatot elkülönítve kell fejni, és haladéktalanul gondoskodni kell gyógykezeléséről. A fejéshez használt eszközöket minden használat után tisztítani és fertőtleníteni kell. A kifejt tejet meg kell szűrni. Csak teljesen egészséges állat teje hozható forgalomba! A gazda köteles az állatorvosnak jelenteni, ha tehene étvágytalan, lázas, hasmenéses, idegrendszeri tüneteket mutat, tőgye szemmel láthatóan elváltozott, fájdalmas, a kifejt tej rendellenes.
A tejet nem kell hűteni akkor, ha fejés után két órán belül értékesítik. Egyébként a közvetlen fogyasztásra szánt termelői nyers tej tárolásának és forgalmazásának időtartama a fejéstől számítva legfeljebb 48 óra akkor, ha a tárolási hőmérséklet 4 Celsius-fok, legfeljebb 24 óra akkor, ha a tárolási hőmérséklet 6 Celsius-fok, legfeljebb 16 óra akkor, ha a tárolási hőmérséklet 8 Celsius-fok.
A forgalmazás helyszínén fel kell tüntetni: "Nyers tej, fogyasztás előtt fel kell forralni!"
A tejet tiszta, rozsdamentes, zárható tartályban, edényben kell tárolni, a környezeti szennyeződéstől tiszta fehér ruhával letakarva védeni, az árusítónak tiszta ruházatot, fehér kötényt, karvédőt, fejkendőt vagy sapkát kell viselnie! A kistermelői tejet előállító személynek ugyanolyan alkalmassági orvosi vizsgálaton kell átesnie, mint a nagyüzemi tehenészetek dolgozóinak.

Ezek is érdekelhetnek