Kinek-kinek veszteség vagy profit

A fülöpiek apraja-nagyja minden esztendőben óriási izgalommal készül az augusztusi málnafesztiválra, hiszen a hajdú-bihari településen mintegy ötszáz család foglalkozik málnatermesztéssel.

EgyébBalogh Mária2004. 08. 20. péntek2004. 08. 20.
Kinek-kinek veszteség vagy profit


Csakhogy a korábbi évek kedvező felvásárlási árai mára a semmibe vesztek. A málnázásból az sem tud megélni, akinek különösen jó minőségű, nagy szemű, jól elálló, ízletes gyümölcse terem. S hogy miért a kedvezőtlen helyzet a keleti végeken, arról Jekk András helybeli termelővel beszélgettem.
A tősgyökeres fülöpi gazda derűs ember hírében áll a faluban. Amikor viszont sorra mutatja portáján a vihar okozta károkat, csöppet sincs kedve mókázni.
- Tessék csak nézni! - mutat a derékba tört diófára. - Akkora vihar volt július végén, ami öt méterre dobta ki a diófa koronáját. Hogy mit éreztem, amikor megláttam a pusztítást? Sírhatnékom támadt. Ezen a fán az elmúlt években annyi dió termett, amiből a debreceni piacon 60-70 ezer forintot árult ki az egyik ismerősünk. Na ennek most már vége! - legyint a gazda, s hozzáteszi: - Hatvanhárom éves vagyok, de ekkora vihart, ami most sújtott bennünket, még életemben nem láttam. Ha nincs ez a természeti csapás, ami legalább 1,5-2 mázsa málnát vitt el, szeptemberig még folyamatosan számolhattunk volna a terméssel. A málna árából pedig, szerényen ugyan, de kiegészíthettük volna a nyugdíjunkat a feleségemmel.
- Volt-e biztosításuk?
- Persze, hogy volt! Évente 26 ezer forintot fizetünk a biztosítónak. Amikor pedig kijött hozzánk a kárfelmérő, és ránézett a diófára, csak annyit mondott: "Ez bizony állókár, sajnos erre nem fizetünk semmit." Hiába mondtam, hogy erről szó sincs a szerződésben, csak hallgatott. Végül ezzel lettünk kifizetve. A nagy semmivel... - magyarázza, s tekintete már a málnaültetvényen nyugszik.
Nem titkolja, ez az igazi büszkesége. Öt évvel ezelőtt a Nógrád megyei Vanyarcról hozta a fertődi dugványt, darabját akkor még 40 forintért. (Ugyanez most 200 forintba kerül.) Sokan csodájára járnak a bőtermő, aromás, nagy szemű málnának. Nem csoda, hiszen ez a fajta három nap után is szép, egészséges és zamatos marad.
{p}
Ez a típus a vizet és a trágyát nagyon szereti, a gyomot, a kártevőket és a ködöt viszont nem. Ezért aztán a termesztés minden mozzanatára nagy figyelmet fordítok - folytatja Jekk András. - Tavasztól, egészen a málna érésének pillanatáig, hétszer kell a sorközöket megművelni. Aztán kapálni is kell lemosó permetezést kell végezni a szúnyog ellen - avat be a málnatermesztés rejtelmeibe a nyugdíjas gazda, majd megmutatja azt is, milyen az, amikor a szúnyog beoltja a vesszőket.
Ahol átszúrja a növényt, ott befodrosodik. Ahol pedig forradás nő az elhalt részen, ott felfelé nem terem gyümölcs, csak lefelé - magyarázza nagy szakértelemmel.
Jekk András jó gazda módjára tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a 750 tő málnája ne sérüljön. Annál is inkább, mert tudomása szerint, ehhez hasonló fajta sehol nincs Hajdú-Biharban, Fülöpön is csak néhány háznál.
- Annak idején a régi típusú, nagymarosi málnám itt volt a kukoricás helyén - mutatja. - Ahogy hazahoztam a fertődit, azonnal felszámoltam a régi, gyenge minőségű ültetvényt.
- Az új ültetvényen nagyobb a haszon?
- Bárcsak úgy lenne! - vágja rá. - A hagyományos, gyengébb minőségű málnáért most 160 forintot fizettek kilónként a felvásárlók. A kiváló minőségű fertődiért csupán 180 forintot, pedig rengeteg munkánk fekszik benne.
- Miért ilyen alacsony a felvásárlási ár?
- Ki vagyunk szolgáltatva annak a kereskedőnek, aki éppen erre jár. Rá vagyunk utalva arra, hogy annyiért adjuk oda a málnát, amennyit kínálnak érte - mondja kesernyésen, majd megjegyzi: nem érti, hogy a fülöpiek miért idegenkednek a tészek létrehozásától. A gazda biztosra veszi, hogy ha szövetkeznének a helybeli málnatermelők, akkor könnyebben szerződhetnének a nagyobb felvásárlókkal. Az összefogás eredményeképpen pedig az árak is jelentősen emelkedhetnének. Példaként említi, hogy a vanyarci gazdáktól egyetlen felvásárló viszi a jó minőségű málnát.
Ha nem látom a bizonylatokat, el sem hiszem azt, amit az ismerősöm mondott. Az az idén Vanyarcon 550 forintot fizettek a málna kilójáért a termelőknek. Tőlük egyenesen Debrecenbe, egy hatalmas hűtőházba szállítják az árut. Az a bosszantó, hogy Fülöptől mindössze fél órára van a megyeszékhely, és még sincs kapcsolatunk a nagyobb felvásárlókkal, akik nekünk is becsületesen fizetnének. Ezért mondom, hogy addig nem is kell semmi jóra számítanunk, amíg nincs összefogás a fülöpi málnatermesztők között. A Fülöptől 350 kilométerre gazdálkodó nógrádi málnatermelők javarésze 600 tő málnáról, közepes termés esetén másfél millió forintra számíthatnak ebben az évben, míg a hajdú-bihariak jó termés mellett csupán 200 ezerre.
Az utóbbiak elégedetlenségét tovább korbácsolja, hogy a bevásárlóközpontokban és a vásárcsarnokokban a málnaszezon idején 700-1100 forint között kínálták portékáikat az árusok. A becsületesen dolgozó termelők a keleti végeken tehát haszonnal egyáltalán nem számolhatnak, nem úgy a kereskedők, akik hatalmas nyereséget tesznek zsebre a málnaszezon idején.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek