Tudományos mozaik

A világ legkisebb gerincese
Amerikai kutatók a minap azonosították a világon eddig ismert legkisebb halat. Ez a halacska egyben a legkisebb gerinces is a Földön. A fajnak csak hat példányát találták meg eddig. A nőstények legnagyobb hossza a 7 millimétert közelíti, a hímek nagyobbak, hosszuk a 8,5 millimétert is eléri. Életkoruk rövid: alig élnek két hónapot. A kutatók szerint a parányi halak fölfedezése azt bizonyítja, hogy még mindig érhet bennünket meglepetés bolygónkon, számíthatunk eddig ismeretlen fajok feltűnésére.

Agypusztító kábítószerek
A Kaliforniai Egyetem egyik agykutatója, Paul Thomson a világon először végzett nagyszabású vizsgálatokat olyan komputertomográfiás műszerrel, amely nagy felbontású mágneses magrezonancia-spektroszkópián alapul. A tudományos körökben - rövidítése alapján - egyszerűen csak MRI-nek nevezett eszközzel olyan fiatal felnőttek agyát vizsgálta, akik legalább tíz éven át szedtek metamfetamin hatóanyagú kábítószert, mégpedig - átlagosan számolva - heti négy grammot. (Ez az anyag nálunk speed néven ismert.) Az eredmény annak ellenére megdöbbentő, hogy a készítmény agykárosító hatása régóta és széles körben ismert. A kutatás során a kutatócsoport tagjai 22 személy agyáról készítettek felvételeket, és megállapították, hogy az agyukban lévő, érzelmekért felelős beidegzési rendszer 11 százaléka elpusztult. A fiatalok egytől egyig nyugtalanok, depressziósak voltak, képtelenek a figyelemösszpontosításra. Az agynak abban a központjában pedig, amely a rövid távú memóriáért felelős, nyolcszázalékos volt az idegszövet pusztulásának aránya. Ez abban is megnyilvánult, hogy a memóriatesztekben lényegesen rosszabb teljesítmény nyújtottak, mint a hasonló korú egészséges fiatalok. Ez a csökkent agyi teljesítmény, illetve ennek látható megnyilvánulása egyébként az Alzheimer-kór korai szakaszában mutatkozó teljesítménycsökkenéshez hasonlatos.

Mélyponton
Statisztikusok a második világháború óta eltelt időszak legkisebb születési arányát állapították meg  nemrégiben Magyarországon. Az adatok összevetéséből kiderül, hogy hazánk népessége 1990 óta drámaian csökken. A magyar születési ráta ma a legkisebb Európában - leszámítva a volt Szovjetuniót. Ha ez így folytatódik, Magyarország lakossága 20 százalékkal csökkenhet a század közepére. Hasonló a helyzet Japánban is, ahol a demográfusok szerint a felére apadhat a lakosság száma, igaz, ott száz év távlatában. És persze akkor, ha a mai különösen alacsony születési ráta hosszú távon állandósul. A kelet-ázsiai országban ugyanis egy japán nőre 1,29 gyermekszülés jutott az elmúlt esztendőben. Ami azért nagyon alacsony érték, mert pusztán a népesség újratermelődéséhez 2,08 szülés kellene. Japán kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ilyen alacsony termékenységi mutatóra még nem volt példa az ország történetében.