Váltás a kormány élén

Amikor tizenöt éve Magyarország a rendszerváltozáskor az alkotmányos demokráciának olyan formáját választotta, amelyben ma élünk, gyakorlatilag a biztonság, a belső politikai stabilitás mellett döntött. A kormány, pontosabban a kormányfő akkor bukhat meg ma Magyarországon, ha vagy maga lemond, vagy valamelyik parlamenti párt - természetesen elsősorban a többséget alkotó koalíció - úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány terjeszt a Tisztelt Ház elé.

EgyébBalázs Gusztáv2004. 08. 27. péntek2004. 08. 27.
Váltás a kormány élén


A jogszabályi háttér a négy évre választott kormányerőnek néhány egészen különleges esettől eltekintve - például, ha a koalíciós képviselők közül elég sokan átülnek az ellenzékbe - szinte biztosan garantálja négyévnyi hatalomgyakorlás lehetőségét. A mindenkori kormányerőt pedig a miniszterelnök és a tárcák vezetői testesítik meg.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány lényege: az eddigi kormányfőt visszahívjuk, s jelölünk helyette másikat. A már emlegetett többség ezt a javaslatot nyilván elfogadja, s innentől kezdve már csak a formaságoknak - például az eskütételnek - kell lezajlaniuk, s új miniszterelnöke van az országnak.
Ami az igazi okokat illeti, kormányválságról valójában akkor beszélünk, ha a kormányfő és kabinetje bármilyen okból olyan helyzetbe kerül, hogy a parlamenti bizalom megrendülése miatt már nem működtethetik tovább a rájuk bízott államapparátust. Most ez történt. Ma Magyarországon "kívülről", vagy ha úgy tetszik, ellenzéki oldalról kormányt buktatni nem lehet.
Napjainkban mifelénk úgy forr a politika, mint a túlságosan "beindult" bor. Az elhangzott szavak szerint a kisebbik kormánypárt egyik miniszterének tervezett felmentése okán megvonta bizalmát Medgyessy Péter kormányfőtől, s a miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy a bizalmatlanság légkörében nem lehet kormányozni. A nagyobbik kormánypárt mindezek után gyakorlatilag "kihátrált" Medgyessy mögül, lényegében elfogadta lemondását, s e sorok írásakor - szerda reggel - már csak az a kérdés, ki ül be a miniszterelnöki bársonyszékbe. Egy biztos: változás lesz. Az is kiderült, az a politikai gyakorlat, amit Medgyessy testesített meg, tovább nem folytatható.
A kormányfőváltásnak ugyanakkor van néhány aligha megkerülhető gyakorlati következménye is. Például, hogy egészen más helyzet az, ha Medgyessy maga nyújtja be lemondását, vagy az imént említett konstruktív bizalmatlansági indítvány kerül a Ház elé. Az előbbit jóval bonyolultabb eljárás követné, mint az utóbbit, s meggyőződésem szerint a lemondásra az adott helyzetben nincs semmi szükség.
Ha Medgyessy lemond, az személyes sértettségéből fakadhat. Őt, aki a választásokon arcát adta annak a pártnak, amely most ilyen gyorsasággal kihátrált mögüle, korábbi támogatói ne akarják még formálisan sem visszahívni. Ha viszont a volt miniszterelnök képes felülemelkedni személyes indulatain, megmutathatja, hogy valóban államférfiként töltötte be posztját. A valóban a nemzetben gondolkodó politikust ugyanis igazából két helyzet méri meg: előbb ahogy programját összeállítja és hivatalában dolgozni kezd, majd amikor ideje lejár és távoznia kell. Egyik momentum sem nélkülözhet egyfajta méltóságot és a nemzet értékéhez mércézett szerénységet. Ebben az alaphelyzetben az éppen hivatalban lévő miniszterelnök személye, bár fontos, mégsem az egyetlen tényező.Pótolhatatlan ember még ebben a tisztségben sincs.

Ezek is érdekelhetnek