A kajszi és a szilva ellenségei

Az első támadás a virágzás idején jelentkezik. Következtében a kajszibarackfák olyanok, mintha fagykár érte volna őket, ám ha tüzetesebben megvizsgáljuk a virágokat, láthatjuk, hogy moníliás vánkosok, párnák alakultak ki, amelyekből milliószám hullik ki a gyilkos spóra. Ez a "deszantsereg" azonban nem vár egy évet, hogy majd legközelebb, tavasszal támadjon, hanem megfertőzi a gyümölcsöket, és azok, rajtuk a jellegzetes moníliás körökkel, elrothadnak. A körkörös párnákból is közben milliószám szállnak ki az "ejtőernyősök", amelyek sorra "elfoglalják" a gyümölcsöket. A szeptemberi érésű, bőtermő szilvák például egyszerűen "lefolyhatnak" a fáról, ha nem védekeztünk időben kontakt és felszívódó szerekkel.Idén tavasszal soha nem látott méretekben tarolt a csonthéjasok virágmoníliája, tudományos nevén a monilinia laxa.
További két moníliafaj is károsíthat - ismertette Rozsnyay Zsuzsanna növényvédelmi kutatómérnök egy ceglédi konferencián.A spanyolok már 1977-ben figyelmeztettek a betegségre, náluk már akkor óriási károkat okozott. Mára hazánkban is megfészkelt a kórokozó, nemcsak a meggyet és a szilvát teszik tönkre már virágzásában, hanem a kajszit is. A szakértők évek óta hangoztatják, hogy virágzás idején permetezni kell, bele a virágba, mert ha nem, akkor a monília győz. Ha ellenben a vegyszer útját állja a fertőzésnek, akkor a virág és a megtermékenyített termés épségben marad. Olyan a monília, mint a nemi betegség, legalábbis abból  a szempontból, hogy a virág ivarszervein keresztül jut be a növénybe, és az edénynyalábokban továbbterjedve akár tövestül kipusztíthatja a fát. Ezért fontos a fertőzött, elhalt részek mielőbbi eltávolítása még abban az évben. Ugyanígy kell cselekedni minden gyümölcsmúmiával. Az őszi, valamint a tél végi lemosó permetezés gyéríti a spóraármádiát, de a virágzáskori permetezést semmi sem pótolhatja. Rozsnyay Zsuzsanna felhívta a figyelmet a betegségnek ellenálló fajták alkalmazására. Az érdi génbankban mintegy harminc olyan típust, egyedet találtak - a több mint kétszáz tétel között - amelyek egyértelműen jól állták a sarat. További vizsgálatuk révén akár új, betegségtűrő fajtajelöltek is köztermesztésbe vonhatóak.
Surányi Dezső fajtakutató lapunknak elmondta, törökországi útján is azt tapasztalta, hogy a sárgabarackok közül a kajszi típusok egyértelműen jobban ellenállnak a moníliának a többieknél.
Magyar Károly fajtakutató Lehoczky Jánostól, a híres növényvédelmi szakembertől azt tanulta, hogy az almások moníliája azért nem fertőzi meg az almavirágot, mert melegigényes, és virágzáskor még nem lépi át azt a hőküszöböt, amikor fertőzni tudna. Ezzel szemben a csonthéjasok moníliájának hőküszöbértéke alacsonyabb, ezért meg tudja fertőzni a korán virágzó kajszit is. Megfigyelése szerint az idei fertőzés azért következett be, mert a kajszi virágzása előtt volt egy meleg periódus, amelynek idején a monília átlépte a fertőzéshez szükséges hőküszöböt. Magyar Károly azt tanácsolta, hogy mivel a virágzás idején a kajszifákon nincs még elegendő felület, amelynek révén a felszívódó szerek elegendő védelmet biztosítanának, a kontakt szereket érdemes töményebbre keverni, különösen ha vizes a fa, hiszen akkor a körülmények hatására úgyis felhígul a permetlé. Megfigyelései szerint elsősorban a csészelevelek vehetik fel a felszívódó növényvédő szert.
Szabó Zoltán kutató kiemelte, hogy a legújabb növényvédelmi szakirodalomból egyértelműen kiderül: lelkileg fel kell készülniük a gazdáknak egy sor új kórokozó megjelenésére, amilyen például az USA-ban már most is taroló baktériumos levél- és gyümölcsfoltosság.
Soltész Miklós professzor szerint a monília idén a kajszinál találta meg azokat a feltételeket, mint korábban a meggynél.
Klincsek Pál fajtakutató úgy véli, hogy meg kell tanulniuk a gazdáknak az "ellenség nyelvét", vagyis ismerniük kell a monília életciklusát. Aki ezt tudta, az sikeresen megvédte a fáit idén is.
Lajosmizsei és nagykőrösi gazdák egybehangzóan azt állították, hogy az időben elvégzett permetezésekkel jól meg lehetett védeni a virágzó kajszibarackfákat, a meggyfákat és az érzékeny szilvafajtákat is. Igaz, volt, hogy két-három alkalommal is permetezni kellett. Napokon át esős, hideg idő könnyítette ugyanis a fertőzést. A virágokat nemhogy órákig, hanem napokig víz borította, és ez végzetesnek bizonyult. Aki nem védekezett időben, akár százszázalékos kárt is szenvedhetett.
Mády Rezső kajszikutatóval együtt néztük Pedryc Andrzej nemesítő digitális felvételeit, amelyeken roppant érdekes jelenség látható. A kasztrált virágokat tartalmazó ágakon nem jelentkezett moníliás fertőzés, míg a fa többi részén tarolt a gomba. A kutatók ma még nem tudják, mi a magyarázata ennek, pedig ha ezt a jelenséget meg lehetne fejteni, akkor nagy lépést tehetnénk a betegség megfékezése felé.
Amíg azonban nem tudjuk, addig virágzás idején méhkímélő moníliaölő szerekkel permetezni kell.