Almatermesztők az idegosztályon

"Akkor jövőre Kálló, az elmegyógy" - búcsúztak egymástól a minap a nyíregyházi almanapok résztvevői. A szeptember eleji rendezvény tisztes hagyományokra tekint már vissza, ahol az ország legismertebb almatermesztői, -forgalmazói találkoznak rendszeresen, de soha nem volt még olyan pesszimista a légkör, mint most. Talán a búcsúmondat foglalta össze legjobban a hangulatot.

EgyébBalogh Géza2004. 09. 17. péntek2004. 09. 17.
Almatermesztők az idegosztályon


A közeli Nagykállóban találjuk az ország egyik legismertebb pszichiátriai intézetét, ahol a hírek szerint számtalan olyan beteget kezelnek, akik az alma miatt kerültek a zárt osztályra. S ha így megy, vélekedtek az almanapok résztvevői, akkor ők is ott kötnek ki előbb-utóbb.De honnan ez a nagy pesszimizmus? Miért gondolják úgy a gazdák, hogy az idei év közülük is sokakat a bolondokházába juttat? Az alacsony árakat említik az első helyen. Meg a minőséget is, hiszen a viharok, a jégesők súlyos károkat okoztak a kertekben - ám az igazi gondokat mégis az árban látják. Szabolcsban már kint vannak a felvásárlóknál a táblák, nyolc forintot ígérnek az ipari alma kilójáért.Nyolc forintot, gondoljanak bele! Miközben a léalma termelési költsége is eléri a tizenöt forintot. És a főhatóságoktól érkező hírek alapján ez a nyolc forint aligha fog érzékelhetően emelkedni. Szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor az állami támogatásokkal együtt tizenöt-húsz forintra mégiscsak kijött a léalma ára.
Szomorú hír ez az étkezési almát termesztő gazdák számára is, hiszen az ő termékük felvásárlási ára általában a léalma árának a háromszorosa. Ha ez most is érvényes lesz, akkor a legszebb gyümölcsért is huszonöt, legfeljebb harminc forintra számíthatnak - a boltokban, a piacokon természetesen az most is ötven-százötven forintba fog a vásárlónak kerülni -, ami, mondjuk ki mi, laikusok is, egyenesen arcátlanság. Nem vigasz, de tény, hogy a környező országokban sem kapnak sokkal többet a termelők. Ausztriában például most tizenkét és fél forintnak megfelelő egy kiló léalma ára, Ukrajnában öt-hat forintnyit ér. Mint ahogy nálunk, ott is jobb a termés, mint tavaly. Akkor nálunk 550 ezer tonna termett, az idén viszont 700 ezer tonnára számíthatunk. Ez igencsak nagy szám, ott vagyunk vele Európa élvonalában. Az Európai Unióban az idén 6,8 millió tonna almát várnak. A legnagyobb termesztő Lengyelország a maga két és fél millió tonnájával, utána jön Olasz- és Franciaország  2, illetve 1,8 millió tonnával. Az unión kívüli országok is nagyjából hatmillió tonnát adnak, közülük Oroszország az első, két és fél millió tonnával.
Szóval az ország területét nézve a mi 700 ezer tonnánk nem is olyan elhanyagolható. Különösen a termesztők oldaláról nézve, akik közül sokaknak egy-egy gyengébb év maga a katasztrófa. Különösen a Nyírségben, a szabolcsi és a hajdú-bihari oldalon, ahol az ország almájának kétharmada terem. E tájon több tízezer család sorsa függ az almafáktól, és sajnos ki kell jelenteni, közülük az idén mintegy harmincezer család szinte biztosan abba fogja hagyni a termesztést.  Mert elfogynak a tartalékaik.
{p}
Az étkezési alma tartósan alacsony ára miatt annak idején sajnos sokan kimondottan az ipari almára rendezkedtek be, ami katasztrofálisan rossz döntésnek bizonyult - magyarázta Bodnár József, a nagyhalászi Alma-Társ Szövetkezet elnöke, az Alma Terméktanács országos elnöke. Az ipari almások nemhogy nyolc, de tizenöt forintból sem élnek meg. Ha pedig azt vesszük, hogy a magyar alma kilencven százalékából sűrítmény lesz, nyilvánvaló, hogy az idén már az is jól fog járni, aki nullára viszi. De miért éri meg az almázás a nyugati országokban? Sok-sok ezer magyar termelő töpreng  ezen már vagy tíz esztendeje. A választ is tudják, ám egyedül képtelenek lépni. Nálunk átlagosan egy hektár gyümölcsös húsz tonnát terem, nyugatabbra tőlünk hatvanat. De nehogy azt higgyük, azért, mert az olasz vagy a francia paraszt a mieinknél okosabb! Csak ott már végrehajtották - természetesen teljes állami és uniós segítséggel - az állománycserét. Amíg nálunk az almaterületnek majdnem a fele huszonöt évesnél is öregebb, addig odaát ez az arányszám elenyésző. És - sokak szerint sajnos - a fiatalabb gyümölcsösök sokkal többet teremnek, már csak azért is, mert míg a hagyományos termesztési formában egy hektáron száz, a mostaniban akár háromezer fa is terem.
Az Alma Terméktanács szerint nálunk is gyorsítani kéne az állománycserét. Az elmúlt években megindult már, és a mi fiatal gyümölcsöseink ugyanolyan életerősek, mint a megcsodált nyugatiak. Hát akkor cseréljük le az öreg fákat! - mondhatja bárki. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű, mint a kívülálló gondolná. Mert egy hektár régi almás felszámolása s a terület hagyományos termelésbe fogása is minimum negyedmillió forint. Magyarországon hány gazda fordíthat csak arra negyedmilliót, hogy kihúzgálja és eltakarítsa a fákat? Akkor inkább küszköd tovább. Magára hagyatva is.
A terméktanács éppen ezért is dolgozott ki egy tervezetet. Eszerint egy hektár huszonöt évnél vénebb almás selejtezési költségeire egymillió, a tizenöt-huszonöt év közöttiekéire másfél millió forintos támogatást kellene adni a tulajdonosoknak. A legtöbb hazai szakember, mi több, állami tisztségviselő szerint is támogatandó az elképzelés, csak az a gond, hogy még a nemzeti támogatáshoz is uniós jóváhagyás szükséges. És ismerve a döntéshozatal ottani menetét, nem egy-két hónapos határidővel kell számolni. Úgyhogy egy darabig még valószínűleg tart a kínlódás, de az állománycseréről aligha lehet lemondani.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek