Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Köztudomású, hogy van jó néhány olyan szavunk, amelynek a jelentése ez: nem egészen pontosan . Tehát ezekre, illetőleg ilyenekre gondolok: nagyjából, mintegy, körülbelül, hozzávetőleg, megközelítőleg, továbbá - némi bizalmas ízzel - kvázi, cirka, kábé s még egy-kettő.
Használjuk is ezeket elég gyakran, főként az első hármat, de a többit is, sőt a hozzávetőleg helyett újabban nemegyszer ezt a túlragozott formát hallom: hozzávetőlegesen. Sokan mintha nem lennének tisztában azzal, hogy ezeket a határozószókat nem lehet, legalábbis nem tanácsos bármely mennyiségnek a megjelölésére használni. Ezeknek, mivel jelentésük, mint már jeleztem: 'nem egészen pontosan', csak az úgynevezett kerek számok, tehát a tízes, százas, ezres stb. nagyságrendű, illetve a kialakult szokás alapján az ötre végződő számnevek előtt van helyük. Azt mondani például, hogy "körülbelül 628 könyvem van", nem célszerű, még akkor sem, ha ezzel a megfogalmazással voltaképpen azt akartuk jelezni, hogy ennyi van, csak nem vagyunk benne teljesen bizonyosak. Ha már ilyen elnagyoló értelmű szót használunk, akkor ahhoz kerek számnak illik kapcsolódnia: kb. 630, mintegy 600-650 stb.
Az élő beszédben még csak "elmegy" ez a stílustalanság, de nagy példányszámban megjelenő sajtótermékekben, kiadványokban semmiképp sem érzem helyénvalónak. Már az is furcsa egy kicsit, hogy a rádióműsorokban rendszeresen bukkanunk ilyenféle időpont-megjelölésekre: kb. 7.33: Rejtvény; kb. 13.01: Hírek. Időjárás. Sport; kb. 13.06: Közlekedés stb. Persze tudom, megvan ennek a kellő oka. A szalagon rögzített műsorok időtartamát aránylag könnyű szabályozni, illetve meghatározni, az egyenes adások végpontját azonban csak nagyjából lehet tervezni. Ezért valamely legalább részben élő adásban közvetített műsor után a következőnek a kezdete csak kb. alapon határozható meg. Voltaképpen megbocsátható tehát ez a kábé-zás, de azért olvasóink is bizonyára érzik, hogy ilyenkor nem a körülbelül, hanem az előreláthatólag vagy a várhatóan lenne a valóságnak leginkább megfelelő forma.
Csakhogy nem egy olyan esetben is a mintegy, a körülbelül és társaik tűnnek fel a sajtóban, amikor nem valamilyen rádiós műsoridőcsúszás ellen védekeznek velük az "elkövetők", hanem egyszerűen a hanyagság, a figyelmetlenség az ok. Idézet egy szakfolyóiratból: "... a tavalyinál jóval több fiatal, mintegy 767 fő jelentkezett". Vagy még egy, ezúttal egy bulvárlapból: "A BRFK sajtóügyeletesének tájékoztatása szerint eddig nagyjából hetvenhárman éltek ezzel a lehetőséggel." Elismerem, még ilyenkor is van mentségük az így fogalmazóknak akkor, ha a számnév által jelzett szó valamilyen mértékegységet jelöl: kb. kilenc hónap, mintegy huszonhárom kilométer (s ilyenek a rádióbeli percmegjelölések is). Ha ugyanis arról számolok be, hogy a túrán összesen mintegy huszonhárom kilométert gyalogoltunk, ezzel azt jelzem, hogy esetleg néhány száz méterrel többet vagy kevesebb utat tettünk meg, de becslésem szerint kb. ennyit. Csakhogy mit mondhatunk a mintegy 767 fő vagy az adódó lehetőséggel élő hetvenhárom személy védelmében? Lehet, hogy 767 és fél vagy hetvenhárom + egyharmad személy jelentkezett, illetőleg élt a lehetőséggel? Ugye, nem? Márpedig akkor itt nem segít a valamilyen mértékegységre való hivatkozás!
Ha valaminek nem pontos, hanem csupán hozzávetőleges számát akarjuk, illetve tudjuk megadni, akkor éljünk bátran a körülbelül-, nagyjából-féle határozószókkal, de mellettük kerek számokat tüntessünk fel, akár határérték-megjelöléssel is kombinálva: mintegy 765-770 fő. Ha ellenben pontos számot adunk meg, akkor tartsuk is magunkat ehhez, s minden kb. vagy nagyjából nélkül fogalmazzunk egyszerűen, de határozottan így: "...eddig hetvenhárman éltek ezzel a lehetőséggel".
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu