Boldogság csak tökéletes testben?

Béres Alexandra nemcsak a sporteredményei, de a szépsége miatt is méltán népszerű. Tizennyolc évesen lett magyar fitneszkirálynő, majd két esztendő múlva már az Európa-bajnok előtt hevert az egész világ. A versenyzéstől visszavonulva napjainkban ő az egészséges életmód egyik hazai élharcosa.

EgyébSzijjártó Gabriella2004. 09. 10. péntek2004. 09. 10.
Boldogság csak tökéletes testben?

- Láthatóan nem mennek el mellettünk úgy sem a férfiak, sem a nők, hogy felismerve végig ne mérjenek téged. Zavar?
- Nekem nem tűnt fel... Mindig meglepnek azok a listák, amelyek a legvonzóbb hölgyek közé rangsorolnak. Bevallom, nagyon jólesik, de nem a külsőmre, hanem a teljesítményeimre szeretnék büszke lenni.
- Nem lehet okod panaszra, minden lehetséges megmérettetésen diadalmaskodtál. Sok lemondással járt?
- Ha újrakezdhetném az életem, ugyanígy csinálnék mindent. A családomban azt tanultam, hogy ha valamit elhatározok, azért küzdjek. Gyerekként eleinte nem az eredményekért sportoltam, hanem a szüleim és az edzőm dicséretéért. Aztán a kitartás, a maximalizmus életem természetes részévé vált: amit nem teljes erőbedobással és odaadással végzek, azt mondhatni felesleges is megtenni.
- Sportpályafutásod csúcsán számos felkérést kaptál a modell- és a reklámszakmában. Miért nem abba az irányba mentél tovább? Szépen megéltél volna a tested puszta látványából...
- Ez egyáltalán nem jutott eszembe, anynyira távol áll tőlem. A fitneszben is a mozgás, a kreatív önkifejezés vonzott, nem elsősorban a külcsín. A férjem fotós, és valóban szép felvételeket készített rólam, mégsem szeretem, ha engem fotóznak. Másoknak szeretnék abban segíteni, hogy jól érezzék magukat a bőrükben - ezért dolgozom és tanulok.
- Sokkal többet tudsz az egészséges életmódról és a helyes táplálkozásról az átlagembereknél; miért "gyötröd" magad a testnevelési egyetemi diplomád és a sportsikereid után a doktori képzéssel?!
- Két év kihagyás után észrevettem, hogy egyre kevesebb szakcikket olvasok, már nem vagyok naprakész. A tanulás szellemileg fitten tart, ami legalább olyan fontos, mint a test karbantartása.
{p}
- Kíváncsi vagyok, miről írja disszertációját egy fitneszvilágbajnok.
- Semmi köze az élsporthoz! Arról szól, hogy sok hölgy téves képet formál a testéről, s ezt a pszichés eredetű problémát miként változtatja meg a diéta. A magyar nőket világviszonylatban is a legszebbek között tartják számon, ugyanakkor a többség elégedetlenkedik, nem fogadja el magát, még a csinosak sem. Én azt tartom feladatomnak, hogy a hozzám fordulók jól érezzék magukat a bőrükben, és nem azt, hogy minden zsírpárna eltűnjön róluk.
- Furcsa ezt hallani a mozgás "papnőjétől"...
- A "mindenkinek tökéletes alakot!" jelmondat helyett a kellemes közérzet, a megfelelő fittségi állapot elérése a célunk; márpedig ez nem csak centiméterekben és kilókban mérhető!
- A reklámok, egyes női lapok ezzel szemben mégis azt sugallják, hogy csakis tökéletes testben lehetünk boldogok...
- Az említett rossz testkép valószínűleg épp ezek hatására rögzül sok hölgyben: szinte anorexiához (kóros soványság) közeli nőket állítanak be idealizált élethelyzetekbe, mintha csak vékonyan lehetne azt elérni. Én látok némi változást. Nézzük meg például az idei nyarat: majd' minden hölgynek kilátszott a hasa és a dereka a csípőnadrágból, akár volt ott zsírpárna, akár nem. Ez már egyfajta elfogadása a testünknek.
- Mekkora áldozatot kíván tőled a karcsú, mégis formás alakod?
- Naponta két órát mozgok. A három fitneszszalonomban heti tíz órát foglalkozom idősekkel, gyerekekkel, versenyzőkkel és az utcáról betérő mozogni vágyókkal. Zsíros ételeket, sertéshúst, cukrot és édességet egyáltalán nem eszem, inkább sok fehérjét és olyan szénhidrátokat fogyasztok, amelyek hosszú idő alatt szívódnak fel, például rizs, héjában sült krumpli, zöldségek, gyümölcsök. A férjemmel szeretjük a szószokat, fűszernövényeket; ne képzeljék rólunk, hogy roston, csirkemellen és borsón élünk!
- Apropó: hogyan éltek?
- Tizennyolc és fél évesen, lassan egy évtizede ismertem meg Krisztiánt, huszonegy voltam, mikor összeházasodtunk. Egy fővároshoz közeli kisvárosban, kertes házban élünk a két kutyánkkal... Gyerek? A férjem még "húzza az időt", hogy minél tovább élvezhessük a jelenlegi mozgalmas, utazós életünket. Kivárom, míg egy reggel majd azt mondja nekem...
- Film: Holt költők társasága. Könyv: Veszedelmes viszonyok, Örkény fordításában. Zene: Zorán, Sting. A kedvencek nem a sportos, energikus üzletasszony képét erősítik...
- A hétköznapjaim emberek között, nyüzsgésben telnek, mégsem lételemem a törtetés és a dübörgés, az energiáimat levezetem az edzőteremben. A magánéletemben csendre, nyugalomra, finom zenére és tartalmas olvasmányra vágyom. Gyengéd érzelmekre és Krisztiánra.

Ezek is érdekelhetnek