Ételed a halálod?

Mostanság majd' minden hétre jut legalább egy elrettentő hír permetezőszer-maradványt tartalmazó gyógykapszuláról vagy rákkeltő méreggel szennyezett salátáról. Legutóbb az a hír sokkolta az embereket, hogy hazánkban körülbelül száznegyven olyan növényvédőszer-hatóanyag van forgalomban, amit számos országban betiltottak, és sokféle mérgező hatásuk miatt a világ egészségügyi szervezetei kivonásra javasoltak.
A vizsgálatok eredménye rendre az, hogy csaknem valamennyi üvegházi primőr zöldségfélénk tartalmaz mérgező növényvédő szert, minden ötödik a megengedettnél magasabb koncentrációban, vagy engedély nélküli hatóanyagok mutathatók ki - tudtuk meg dr. Lakos András kandidátustól. Különösen veszélyes a fejes saláta és az uborka. A primőr gyümölcsök közül a szamóca kapja a legtöbb vegyszert, a kaliforniai földieperre hektáronként a magyar átlagos felhasználás tízszerese jut. A szőlő is gyakran szermaradványos.
A kandidátus  véleménye szerint a nálunk bejegyzett vegyületek mindössze 36 százaléka tekinthető - a mai tudásunk szerint - biztonságosnak A nálunk forgalmazott készítmények között 36 POP-vegyület - az élő szervezetben feldúsulásra hajlamos, a környezetben lassan bomló szer - van, közöttük négy (atrazin, diazinon, diuron, gamma-HCH) bizonyítottan az immunrendszert romboló hatású.
A nagyüzemi gazdálkodás felszámolásával előtérbe kerültek a hiányos szakértelemmel bíró kistermelők, akik gyakorlatilag ellenőrzés nélkül, a piaci verseny szorításában indokolatlanul nagy mennyiségben juttatnak ki veszélyes készítményeket az élelmiszereinkre. És akkor még mindig örülhetünk annak, hogy idehaza viszonylag kevés peszticidet használunk, tízezer tonnát évente. Képzeljünk el egy tíz kilométer hosszú teherautósort, ha csak a nyers hatóanyagokat számoljuk...
A jól ismert DDT (diklór-difenil-triklór-etán) az iskolapéldája lehet az ember környezetkárosító tevékenységének. 1874-ben állították elő, Müller 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott a vegyület rovarölő hatásának felfedezéséért. Miután mi is teleszórtuk az országot DDT-vel, elsőként tiltottuk be, 1968-ban.
Mi a baj vele? A mérgező, rákkeltő, mutációkat okozó vegyület a talaj mélyebb rétegeiben nem bomlik le, a felsőbb részeken a felezési ideje tizenöt évre tehető. Az ötvenes években kiszórt mennyiség legalább negyede ma is megtalálható a talajban, a kultúrnövényeinkben, vágóállatainkban és bennünk, emberekben is - sorolja dr. Lakos András kandidátus.
Az egyik legfélelmetesebb tulajdonsága, hogy a táplálékláncban feldúsul. Például egyes növényekben a talajban lévő DDT-mennyiség százszoros koncentrációja mérhető. Az ezeket fogyasztó rovarokban további növekedés mutatható ki, s mire a kisemlősökön át eljutunk a csúcsragadozókig, bennük már a koncentráció akár százmilliószorosra (!) növekedhet. Ugye nem kell magyarázni, hogy az ember is egy ilyen csúcsragadozó...
Hogyan lehet mindezt kivédeni? Nincs jó tanács, ránézésre egyetlen élelmiszerről sem derül ki, hogy mennyi mérget tartalmaz. Bár nálunk ugyebár betiltották a DDT-t, a világon sokfelé szabadon alkalmazzák; ahol nem ezt a vegyületet használják, ott engedélyezik a közeli és távoli "rokonait". Ha valamelyik szer tiltólistára kerül a fejlett országokban, a megmaradt készleteket nemritkán - gyakran segély formájában - a fejlődő országokba exportálják, vagy multinacionális cégek leányvállalatai termelik a harmadik világban. Innen azután visszavásároljuk banán, ananász, kávé, narancs és kakaó formájában...
Hová vezet az emberi felelőtlenség? Az állatvilágban például szokatlan járványokhoz. 1988-ban Svédország partjainál egy év alatt kipusztult a fókaállomány közel fele. Érdekes módon az elhullást egy olyan vírus okozta, amely korábban is jelen volt az állatokban, de addig tömeges megbetegedést nem okozott. Ugyanabban az esztendőben Wales, később Spanyolország, 1995-ben Florida partjainál észleltek nagy delfinpusztulást. Az elhullott állatok zsírszövetében az egészségesekéhez képest ötven-százszoros koncentrációban találtak egy szerves cinkvegyületet, amit mi, emberek fakonzerválásra használunk.
Az utóbbi három évtizedben felfedezett új fertőző betegségek némelyike szokatlan járványtani képet mutat: csak felnőtt életeket követel, gyermekek nem, vagy csak ritkán betegszenek meg. A Cyclospora hónapokig tartó hasmenést okozott, a fertőzést Guatemalából érkező málna közvetítette. A West Nile vírust a madarak "vitték át" Ázsiából az Egyesült Államokba, ahol a szúnyogok terjesztik tovább; agyvelőgyulladást okoz, a felnőtt betegek közel húsz százaléka meghal. Legutóbb a sok áldozatot követelő SARS-tüdőgyulladás okozott riadalmat; a vadonatúj coronavírustól szinte kizárólag a felnőttek betegedtek meg.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy a felnőttkorra a szervezetünkben feldúsuló, az immunrendszert gyengítő peszticidek játszanak szerepet az új fertőzések keletkezésében. Elsősorban állatról emberre terjedő fertőzések jönnek szóba, mivel az állatok is részesülnek a káros anyagok hatásából. Ezek a járványok Ázsia sűrűn lakott mezőgazdasági területeiről várhatók. Talán éppen az új járványok kialakulása lesz az a figyelmeztető jel, ami végre fordulatot hoz a növényvédő szerek használatában - véli dr. Lakos András. Reméljük, nem késő, és az ételünk még valóban az életünk marad.