Kerti naptár

Gyümölcsös
A termő diófák metszésének legkedvezőbb ideje augusztus végén, szeptember elején van. Ilyenkor a nedvkeringés lelassul, így a sebzések kevésbé nedveznek, és gondos kezeléssel még őszig behegednek. Ehhez a sérült, beteg ágakat csonk visszahagyása nélkül, tőből kell eltávolítanunk, és az esetleges korhadásoknál a fatestet az egészséges részig ki kell tisztítanunk. A sebek széleit éles késsel simára vágjuk, és nagyon fontos, hogy az egész felületet gondosan lezárjuk oltóviaszszal vagy más sebzáró anyaggal. A lezáratlan sebek ugyanis nedveznek, ami akadályozza a hegesedést, és utat nyit a farontó gombák behatolásának. Kezeletlen diófáknál ezért gyakori a fatest odvasodása, korhadása. Ebben az időszakban a sebzáró anyagok még jól tapadnak, a nedvkeringés erősödése idején azonban már leválnak a sebről, ezért ez a munka is halaszthatatlan.Közeledik a diószüret ideje is. A dió akkor szedésérett, amikor a termés zöld burka már barnul, és magától felreped. A burokból kihullott diót a földről naponta szedjük össze, mert ha a párát magába szívja, könnyebben penészedhet.
Már gondolhatunk az őszi telepítésekre. Szabad gyökérrel csak lombhullás után ültethetjük a gyümölcstermő fákat és bokrokat, a konténeres növények telepítésének azonban ilyenkor van a legjobb ideje. Mindkét esetben kedvező azonban, ha az ültetőgödröt már jó előre kiássuk, hogy annak talaját a Nap sugarai fertőtlenítsék és átmelegítsék. Kedvező az is, ha a szerves és ásványi trágyákat a gödörbe minél mélyebben beforgatjuk, hogy azt az eső még mélyebbre, az alsó talajrétegekbe mossa. Ezzel elősegíthetjük, hogy a növények mélyen gyökeresedjenek és erőteljesen, egészségesen fejlődjenek.

Veteményeskert
Mostanában kezdődik a fűszerpaprika betakarítása. A tapasztalatok szerint az első szedésű paprikák értékesebbek, mert magasabb a termés szárazanyag-és festéktartalma. Kedvező, ha a szedést napsütéses, száraz időben végezzük, mert az ilyenkor betakarított termések ízesebbek és kevésbé romlanak. A begyűjtött fűszerpaprikát kiterítve néhány napig árnyékos, szellős helyen szikkasszuk, ezután felfűzve már tűző napon is száríthatjuk.A felszedett vöröshagymát is szárítani kell néhány napig, a felső buroklevelek beszáradásáig. Ezután az ép hagymaszárakat összefonjuk, és hagymakoszorúkat árnyas, szellős helyen tároljuk. Így őrzi meg legjobban ízét és zamatát a hagyma. A szártalanított hagymafejek is igénylik a levegős helyet, lazán elrendezve, nem túl száraz, hűvös helyen őrzik meg legjobban az értékeiket.Az egészséges vöröshagyma- és fokhagymafejeket a zöldségek és gyümölcsök közé is vegyíthetjük. Ez a kórokozókkal szemben bizonyos védelmet jelent, és kölcsönösen jó hatással van az íz- és zamatanyagok megőrzésére.
A kert kiürült ágyásaiba palántáról ültethetünk áttelelő salátát és fejeskáposztát, a melegebb területeken áttelelő kelkáposztát is. Ilyenkor vethetünk még spenótot, petrezselymet és sárgarépát, a sorok közé duggathatunk fokhagymát és évelő téli sarjadékhagymát. A növénytársításban kedvező, ha a fokhagymát a lisztharmatra érzékenyebb saláta-, petrezselyem- és sárgarépasorok közé telepítjük. Az évelő zöldségek közül a kert árnyékos részére vethetünk sóskát, tőosztással széttelepíthetjük a rebarbarát. A fűszernövények közül szintén a tövek szétosztásával szaporíthatjuk a tárkonyt, a citromfüvet, a kakukkfüvet, az oregánót, az évelő borsikát, majoránnát és a mentát.Ha télen is szeretnénk fogyasztani friss metélőpetrezselymet vagy metélőhagymát, akkor az erősebb töveket most szedjük szét féltenyérnyi, gyökeres darabokra, és ültessük friss komposzttal megtöltött cserepekbe. A cserepeket süllyesszük ki a kertbe, és hagyjuk kint mindaddig, amíg a korai fagyok át nem járják a földet. Ősz folyamán a már hideghatáson átesett töveket fagymentes, majd fokozatosan melegebb, világos helyre vigyük, ahol öntözés hatására erőteljesen fognak hajtani.