Ki veszi meg az állami üzletrészeket?

Békés megyében a köröstarcsai Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 3200 hektáron gazdálkodik, 2800 hektár közös művelésű belőle, négyszáz hektáron a tagok tevékenységét integrálja. Főbb növényeik a búza, a napraforgó, a kukorica és a rizs. Gépi szolgáltatást is végeznek. Hízott pulykából évente ötven-hatvanezret adnak le a feldolgozónak. Tavaly a szövetkezet 860 milliós árbevételt ért el.
Az állami üzletrész felvásárlásról még az Orbán-kormány döntött. Előbb a külső üzletrészek kerültek sorra, majd a nyugdíjasokéi. Ekkor Köröstarcsán úgy döntöttek: a fejlesztések egy részét későbbre halasztják, és lehetőségeik szerint üzletrészeket vásárolnak fel. A tartalék egy részét erre fordították, így az üzletrészeknek csak öt százaléka került az állam tulajdonába.
- További üzletrészek felvásárlását már nem erőltettük - idézi fel Bokor Sándor elnök. - Úgy gondoltuk, ilyen arányban kipróbáljuk az állami tulajdonlást. Azt tapasztaltuk, az állam igazából nem kíváncsi ránk, az üzletrészek birtoklása csak teher számára.
A készülő új szövetkezeti törvény tervezete tartalmazza, hogy a szövetkezetek tagjai csakis természetes személyek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy az állam sem maradhat tulajdonos. Ha a tervezetet ebben a formában hagyják jóvá, akkor az állami tulajdonnal előbb-utóbb kezdeni kell valamit. A május végi kormányhatározat szerint az Üzletrész-hasznosító Kft. árajánlatot fog tenni, a szövetkezetek a vásárláshoz segítséget kapnak. A névérték hatvan százalékáért juthatnak az üzletrészekhez, és további harmincszázalékos kedvezményben is részesülhetnek, ha az állami tulajdon legalább felének megfelelő összegben külsőktől és tagoktól is vásárolnak fel üzletrészeket. Eszerint akár hetvenszázalékos kedvezményt is elérhetnek.
- Nem terveztük az állami üzletrészek megvásárlását - jelenti ki az elnök. - Nekünk a jelenlegi forma is megfelel, hiszen az állam az ötszázalékos tulajdoni aránnyal a gazdálkodásba nem szólhat bele, de ha megkapjuk a kedvezményeket, akkor élünk a lehetőséggel.
A vésztői Körös Menti Mezőgazdasági Szövetkezetben mintegy negyvenhat százalékot tesz ki az állami tulajdonú üzletrész számaránya. Az 1992-es átalakulás után a szövetkezet tagjai gazdasági társaságokba vitték ki a tevékenységeket, szövetkezet keretében csak a vagyonkezelés maradt, ezt a munkát két dolgozó látja el félállásban. Tavaly a közgyűlés úgy döntött: lehetőséget ad a gazdasági társaságoknak arra, hogy ötéves törlesztéssel megvegyék az általuk működtetett, de a szövetkezet tulajdonában lévő eszközöket.
- Nem tudjuk megvásárolni az állami üzletrészeket, mivel ez hatvan-hetven milliós tőkekivonással lenne egyenlő - halljuk Szőke István elnöktől, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. - Ha a társaságok 2006-ra kifizetik az átvett eszközök értékét, a közgyűlés dönt majd a szövetkezet további sorsáról.
Kalló Edittől, a kétegyházi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet elnökétől megtudjuk, náluk az üzletrészek csaknem nyolcvannégy százaléka került az állam tulajdonába. A túlsúly ellenére gazdálkodásukban az állam nem vesz részt, csupán évente kéri az üzletrészről szóló igazolást és a mérlegadatokat. Jelenleg harminc családot eltartva háromszáz részarány-tulajdonos 1250 hektárját művelik, főleg gabonát termesztenek. Mivel helyzetüket stabilizálni kívánják, szeretnék megvásárolni az állami tulajdont. Ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy mostani vagyonuk csupán hatvanegy százaléka annak, amit 1992-ben felosztottak, ugyanis az eltelt tizenkét évben többször is belvizet és aszályt éltek át.
- Mivel nálunk az állami tulajdon aránya igen nagy, a meghirdetett kedvező feltételekkel sem tudjuk megvenni az üzletrészeket, hiszen hetvenmilliós vagyonnal harmincötmilliós tőkekivonást nem viselnénk el. Hosszú lejáratú hitellel, a névérték tíz százalékáért tudnánk megvásárolni az állami tulajdonrészt. A meglévő harminc munkahelyet szeretnénk megőrizni, és bízunk benne, hogy a kormány ezt a törekvésünket támogatni fogja - csillantja fel a reményt a kétegyházi elnök.