Magyarország és Európa

Az Európai Uniónak csak néhány hónapos tagjai vagyunk, Európának azonban több mint ezer esztendeje része. A tárlat bemutatja azokat az elképzeléseket, amelyeket hazánk és Európa kapcsolódásáról a különböző korokban alkottak, mindezt grafikák, festmények, rézkarcok segítségével.
Amint az az Európát jelképező nőalakot ábrázoló - 1577-ben készült, színezett - fametszeten is látható, országunk valóban Európa közepén található, a XVI. századi szimbolikus ábrázolások tanúsága szerint úgyszintén.
A kontinens és az ország allegóriák és jelképes ábrázolások témája lett már évszázadokkal ezelőtt. Találkozhatunk olyan, mára már közismertté vált eszmék képi megfogalmazásaival, mint a Magyarország a kereszténység védőbástyája-gondolat vagy Szent István országfelajánlása, de kirajzolódik a magyarokról Európában kialakult kép is. Két évszázad törökellenes küzdelmei során alakult ki a megkínzott, leláncolt nőalak, Hungária jelképes alakja. A törökellenes harcok sikerét dicsőítő allegóriák már az európai nagyhatalmak összefogásának eredményességét hirdetik.
A XIX. század nagy európai forradalmi hullámának főszereplője lett a magyar forradalom és szabadságharc. Hatása óriási volt, szinte minden nép megalkotta a maga Kossuth-képét Angliától Portugáliáig. A "boldog békeidők" és az első világháború közötti végletet illusztrálják a korszakban keletkezett ábrázolások, melyek közül számos mára egyfajta képi mítoszként él tovább.
Az utolsó egység a Mit adunk Európának? címet viseli, és a világörökség részeként, illetve várományosaként ismert műemlékeket, tájakat, természeti kincseket tárja a közönség elé.