Nem csak pénzkereset a gazdálkodás

A mezőgazdaságban dolgozóknak hatékonyabb érdekképviseletre van szükségük, és ez csak civil szerveződés útján érhető el. A magyar termelők tájékozottsága is kívánnivalót hagy maga után, és a gazdáknak azt is el kell fogadniuk, hogy a szerveződést - tehát a tészek alapítását - nem lehet megúszni.

EgyébTanács Gábor2004. 09. 10. péntek2004. 09. 10.
Nem csak pénzkereset a gazdálkodás


A fenti végkövetkeztetéseket szűrte le Márai Géza, a Szent István Egyetem tanára a Lakiteleki Népfőiskola és a Szent István Egyetem által szervezett egész napos gazdafórum estéjén. A fentieknél egy fokkal nagyobb hangsúlyt kapott azonban a jelenlegi agrárpolitika kritikája.
A fórum talán legnagyobb érdeklődést kiváltó témája a Nemzeti vidékfejlesztési terv ismertetetése volt. Ezt a program szerint az FVM  főosztályvezetőjének kellett volna tartania, ám ő nem tudott eljönni, így Ángyán József egyetemi tanár beszélt az elérhető támogatásokról, megtoldva saját mondandójával.
- Az unió közös mezőgazdasági programja (CAP) korábban az akkori élelmiszerhiányból indult ki - kezdte előadását a Szent István egyetem professzora -, és arra ösztönzött, hogy minél nagyobb mennyiséget minél hatékonyabban termeljenek. Az élelmiszerhiány megszűnt, de ezt a változást a rendszer nem követte. Támogatta nagy mennyiségű termék előállítását, utána pedig az így létrehozott felesleget megvette intervenciós áron, tehát duplán ráfizetett, úgy, hogy közben a nagybirtoknak kedvezett. Ott tudtak ugyanis hatékonyan sok terményt előállítani, nem vették azonban figyelembe a természetvédelemhez, a vidéki népesség foglalkoztatásához fűződő érdekeket. A CAP-reform abból a felismerésből született, hogy szükségünk van olyan, jó minőségű, szermaradvány nélküli mezőgazdasági terményre, amelynek előállítása során kímélik a talajt és a vizet, előállítása pedig munkát ad a vidéken élők számára. Hiszen a munkának nem csak pénzkereset a funkciója. Ezt a szellemiséget, a vidékfejlesztést, a közös mezőgazdasági politika második pillére képviseli.Az előadó nem rejtette véka alá véleményét, hogy az agrárpolitika hibát követett el, amikor a csatlakozási tárgyalások során az elérhető termelési támogatásokra inkább tartott igényt, mint a vidékfejlesztési jellegű kifizetésekre.
A vidék és a falu helyzetéről Hargittai János, a Fidesz országgyűlési képviselője tartott előadást, amelyben sötét képet festett a községek jövőjéről. Beszédének gerincét az képezte, mi mindent vett el a jelenlegi kormány - ideértve a postát, az iskolát és még egy sor közszolgáltatást - a városon kívül élőktől. A többcélú kistérségi társulások csak akkor láthatnák el jól a feladatukat, ha legalább a helyközi közlekedést fejlesztenék, hogy a kistérségi központba el lehessen jutni, de ezen a területen is csak romlás várható.
- A jelenlegi politikát így lehetne összefoglalni: semmi ne maradjon a kistelepülésen, csak a temetkezési szolgáltatás - mondta a képviselő, megengedően hozzátéve: - Most persze sarkítok.
A gyűlés első felét inkább a szakmai, második felét inkább a politikai hangvétel uralta. A szakmai vonalat erősítette néhány sikeres gazdálkodó - a Mórakert Szövetkezet, a Berkenye Faluszövetkezet és a Fülöpkert Bio Szövetkezet - bemutatkozása. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tárgyszerű ismertetése után a résztvevőket az érdekelte legjobban, hogy milyen kifizetésekhez mikor és milyen feltételek teljesítése révén juthatnak. Néhány felszólalás azért utalt rá, hogy a gazdáknak is van mit tanulniuk: egyikük meghatódva mondott köszönetet Ángyán Józsefnek, mert az egyetemi tanár egy éve felhívta a figyelmét arra, hogy "sok mindent meg lehet találni az interneten".

Ezek is érdekelhetnek