Nem súlyzózik a hal sem

A kolléga mindenesetre nem szólt semmit, csak mosolygott tamáskodásunkon, a papír ott maradt a falon, egészen a tavalyi év közepéig. Ekkor lekerült onnan: maga a szerző vette le, hiszen a már tizennégy éves Gyurta Dani kezdett eltűnni az úszásból, eredményei alig voltak, szinte örülnünk kellett, hogy nem fulladt bele a medencébe.
Aztán az athéni felkészülési versenyeken egy csapásra megváltozott minden, a magyar kissrác megint elképesztő formába lendült, sorra úszta a jobbnál jobb időket, hát a sportos kolléga újfent figyelmeztetett bennünket, hogy Gyurta Dani bizony olimpiai bajnok lesz. Mi meg ismét csak nevettünk, mert még mindig nem volt arról gőzünk sem, hogy ki az a Gyurta Dani.
Hát mára aztán megtanultuk a nevét. Bár a tipp tökéletesen nem jött be, Dani "csak" második lett Athénban, azért nem állíthatjuk, hogy oly nagyon mellétrafált volna az úszószakíró...
- Természetesen ismerem a sztorit, és nagyon örülök, hogy már négy éve is ennyire bíztak bennem - mosolyog az új magyar kedvenc. - Ennyire még én sem voltam biztos magamban, sőt, amikor gyengébb időket úsztam, akkor semennyire sem voltam biztos magamban. Athénba is úgy érkeztem, hogy hátha meglesz a nagy álom, a döntő.
Hát meglett. Gyurta megnyerte az előfutamot, megnyerte a középfutamot, kétszer is a legjobb időt úszta, ám harmadszorra a japán Kitadzsima megelőzte. Sebaj, mondhatjuk, az ázsiai versenyző már lassan kezd kilógni a korból, szinte nagypapának számít Gyurta mellett a maga 23 esztendejével...
- Kitadzsima nagy úszó, és az is büszkeséggel tölt el, hogy sikerült megszorítanom, sőt az előfutamokban megelőznöm. Jó fej srác, a döntő után is pacsiztunk, de azt azért túlzás kijelenteni, hogy gyerekkori haverok lennénk. Ellenfelek vagyunk, akik le akarják győzni egymást. Athénban ez neki sikerült, legközelebb talán én jövök. Négyéves korom óta arra készülök, hogy érmet nyerjek az olimpián. Hát ez most megtörtént, úgyhogy tizenöt éves fejjel már csak az lehet a cél, hogy aranyra cseréljem ezt az ezüstöt.
Benne vagyunk, cserélje. Az más kérdés, hogy Dani fiatalsága még hátrányokkal is járhat: itt lesz például Budapesten az Európa-bajnokság, ám Gyurta nem indulhat, mert túl ifjú. Még jó, hogy az olimpiák nem számítanak korhatáros előadásnak...
- Meg a világbajnokságok sem. A vb-nek pedig az a nagy előnye az Európa-bajnoksággal szemben, hogy mindenki indulhat. Például Kitadzsima is. Szóval ha Budapesten nem is, Montrealban azért találkozunk.
{p}
Úgyhogy reszkess, Kitadzsima, és reszkess, világ! Végre megint van egy kiváló magyar mellúszónk, aki Güttler Károlyt vagy Rózsa Norbertet is simán túlszárnyalhatja. Vagy akár a nagy példaképet, Darnyi Tamást is.
- Hú, azért ne szaladjunk ennyire előre... Nemhogy Darnyit, hanem Güttlert, Rózsát vagy éppen Egerszegi Krisztinát sem láttam élőben úszni, legfeljebb videóról. De mindannyian fantasztikus versenyzők voltak. Nem véletlen, hogy én is Darnyi Tamásnál kezdtem komolyabban úszni, majd amikor az ő egyesülete megszűnt, akkor kerültem a Jövő SC-be az öcsémmel együtt.
Ott pedig Széles Sándor az edzője, aki nem híve a felsőtest erősítésének. Pedig a mai úszók már simán kiadhatnák magukat testépítőnek is, olyan izomkötegeik vannak, amelyek még az egykori NDK-s úszóhölgyekéit is verik, ám Gyurta Dani nem híve a súlyzózásnak.
- Életemben nem vettem a kezembe ilyen eszközöket. Széles Sándor szokta erre azt mondani, hogy a hal netán súlyzózik? Ugye, hogy nem, és mégis hogy úszik...
Bodybuilding tehát nincs, mint ahogy nincsenek bulik, nincsenek jó filmek, nincsenek szórakoztató esték. Csak a munka van, ami azért egy tizenöt éves srác számára akár hátrányos is lehet. No de nem az. Dani amondó, megvan ő ezek nélkül is, elég szórakozás az, hogy naponta kétszer edzésre mehet. Néha már egyenesen sok is... De amikor az ember ott áll a dobogón, fején babérkoszorúval, nyakában egy éremmel, akkor valahogy nem bánja, hogy egy évben csak kétszer juthat el moziba.
Meccsre még annyiszor sem. A fiatal úszó  ugyanis él-hal a fociért. Fájdalom, egy BKV-REAC derbi azért mégsem tartozik a kedvencei közé, a magyar futballt mellőzi, kedvence a Roma, a Chelsea és az argentin válogatott. Igazán jó kedve kerekedett Athénban, amikor az olimpiai faluban egyszer csak szembesétált vele Saviola; Dani rögvest autogramot kért tőle. A külhoni focin kívül szereti még Dopeman zenéjét és kabalakesztyűjét, amelyben nyugodtan hógolyózhatna is, olyan vastag. Frizurájával nincs sok gondja: a Kojak-fejet részesíti előnyben.
- Nem kell ezen meglepődni, így nincs gondom a fésülködéssel... Utálom az úszósapkát, nem szívesen versenyeznék benne, így viszont kénytelen vagyok leborotválni a fejem, különben nagy hátrányba kerülnék a többiekkel szemben. De jól áll, nem?
Kifogástalan. Már nagyon várjuk, ahogy Pekingben négy esztendő múlva egy tökéletesen kopasz magyar ifjú mosolyog ki a világra, miután olimpiai bajnok lett mellúszásban. A cél ez, és Gyurtának minden esélye megvan a majdani győzelemre.
Hogy miért? Körbenéztem a szerkesztőségben, de az úszószakíró kolléga most semmiféle papirost nem ragasztott ki a falra. Biztosra nem akar fogadni.