Rászedett, hiszékeny öregek

A mesében még azt olvashatjuk, hogy a vándor bekopog a faluszéli házba, és szállást kér éjszakára. Behívják, s még vacsorát is kap. Így gyalogolt Csurgóról Debrecenbe Csokonai Vitéz Mihály. Ma már ennek a jóhiszemű időszaknak lassan vége szakad. Annyi csaló járja a falvakat, városokat, hogy nem csupán nagy költőink, de talán még Krisztus urunk sem kapna éji szállást sehol.
Az egyik este idegenek csengettek be hozzánk. Nem voltunk otthon, az egyik gyerek nyitott ajtót. Az idegenek, miután megtudták, hogy felnőtt nincs a lakásban, azt mondták, velünk megbeszélték, hevedert szerelnek majd fel a bejárati ajtónkra a betörők ellen, most pedig az előlegért jöttek. A gyerek elhitte, tudta, hol tartjuk a pénzt, s átadta a kért összeget. Kapott egy nyugtát, rajta egy miskolci cég nevével, telefonszámával. Talán kár említenem, de a telefonon és a címen senkit sem lehetett elérni. Ez a lecke nekünk nem egészen tízezer forintba került.
Nem is olyan régen, Óbudán egy nyugdíjas házaspár formaruhás szerelők áldozata lett. Ők a fűtést akarták korszerűsíteni, s ez a mese azért is tűnt hihetőnek a háziak számára, mert napirenden volt az épület felújítása. A "szerelők" szakszerű magyarázataik révén meggyőzték a nyugdíjasokat, hogy a hatalmas távfűtési számla összege töredékére apad a fűtés-korszerűsítés után. Elmondták, hogy hozzávetőleg nyolcvanezer forintba kerül majd a munka, s ennek felét, az anyagköltséget, előre be kell fizetni. A háziak pedig fizettek.
Egy nő és egy férfi júliusban bekopogott Rákóczifalván egy idős asszony házába. SZTK-ellenőrnek adták ki magukat. A csalók egyike elterelte az ajtót nyitó asszony figyelmét, s ezalatt társa százötvenezer forintot ellopott a lakásból.
{p}
Mihály László, a karcagi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője szerint minőségi változás következett be az utóbbi években.
- Még három-négy éve is az volt a jellemző, hogy fel-felbukkant a területünkön egy olyan csaló, aki nem itt lakott, de volt valamilyen kötődése, s alkalomszerűen becsapott egy-két embert. Évente csupán néhány ilyen eset fordult elő. Aztán felbukkantak az újsághirdetések: különféle állásajánlatokkal, otthon végezhető munkákkal csaptak be sok-sok embert. Nem nagy összegekkel könnyítettek rajtuk, de sokak bizalmán gazdagodtak meg egyes csalók. A Kunságon is akadt néhány kárvallott.
- Az utóbbi időben mi a jellemző?
- Megjelennek, elsősorban Miskolc környékéről, olyan személyek, akik Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve Békésben válogatás nélkül járják a kisebb-nagyobb településeket, mert itt még nem ismerik őket. Borsodi kollégákkal több esetben egyeztettünk: nagyon nagy volt a munkanélküliség abban a térségben, és sok ember nem munkát akart találni, hanem hiszékeny embereket, s őket becsapva próbál megélni. Egész családok szakosodtak a csalásra, s ebből tartják fönn magukat, nem is rossz anyagi színvonalon.
A jó lélektani érzékkel megáldott csalók megjelentek már a Nagykunságon is. A karcagi rendőrök rács mögé juttattak már néhány Miskolc környéki csalót, ám újabbak jelennek meg helyettük. Az a módszerük, hogy gépkocsival érkeznek, kiszemelnek egy-egy magányosan élő idős embert. Bezörgetnek, hogy a fiatalok itthon vannak-e? Hogyha kiderül, hogy nincs senki, akkor változatos történeteket adnak elő, azzal a céllal, hogy bejuthassanak a lakásba. Általában sikerül. A rendőrség ugyan időről időre felhívja a lakosság figyelmét a helyi sajtóban a csalók módszereire, mégis találnak áldozatot. Az agyafúrt csalók elemükben vannak, ha jóindulatú, hiszékeny emberre akadnak.
{p}
Legutóbb beállítottak az egyik karcagi házhoz.
- Meghoztuk a kedvezményes fát, amit az önkormányzat küldött.
- Én erről nem tudok - csodálkozott az idős néni.
- Pedig küldték. Nyissa ki a nagykaput, hogy lerakjuk a hatvan mázsa fát!
A néni örült, kinyitotta a nagykaput. A teherautó beállt, s az emberek lepakoltak róla egy kupac fát. Utána elmagyarázták a néninek, hogy a fa mázsája ezerhétszáz forint lenne, de ez kedvezményes, a hatvan mázsáért csak kilencvenezer forintot kell fizetnie. Kifizette. Nem írta fel a csalók rendszámát, s később nem tudott használható személyleírást adni. Amint a szomszéd hazajött, egy pillantással felmérte, hogy a hatvan mázsa fa helyett jó, ha tízet kapott a néni.
Egy hölgy évente kétszer megjelent kerékpárral a Nagykunság településein. Két nagy szatyrot telepakolt rongyokkal, megjelent idősebb emberek házánál. Kicsit megbeszéltette a ház gazdáját, ebből már tudta, hogy lánya él egy nagyvárosban, s éppen őrá hivatkozva vette elő a szatyrot, hogy úgy beszélték meg, elhozza ide, és majd a mama kifizeti a húszezer forintot. Megkapta a pénzt, eltűnt. Fél esztendő múlva ismét megjelent az adott település egy másik részén ugyanezzel a trükkel. Most nem jár az álfutár, mert a karcagi és a törökszentmiklósi rendőrök összefogtak és lekapcsolták.
Kisújszálláson, Karcagon és Kunmadarason díjszedőként, mérőóra-ellenőrzőként csengettek be házakhoz középkorú férfiak, általában ketten. Itt a gázórát, ott a vízórát, máshol a villanyórát akarták ellenőrizni, hogy bejussanak a házba. Az "ellenőrzés" eredményeként kisebb összeget kértek, hogy rendezzék az állítólagos elmaradást. A sértett elővette a pénzét, fizetett. Még egy kicsit beszélgettek, kértek egy pohár vizet, elterelték a házigazda figyelmét, s közben elvették a kifigyelt rejtekhelyről az összes pénzt.
{p}
Néha kés- vagy ollóköszörülés ürügyével jutottak be egy-egy házba. Időnként gondoktól ráncolt homlokú emberek állítanak be valahova olyan mesével, hogy lerobbant az autójuk, engedjenek meg egy telefonálást. Persze nem érik el, akit keresnek, így kénytelenek helyben megjavíttatni a kocsit. Kérnek hetvenezer forintot, s azt ígérik, másnap százezret adnak vissza. Megnyerő modorú emberek az elkövetők, akik megérzik, mivel lehet meghatni valakit.
Nyáron Kunhegyes felől Kunmadaras felé tartott egy autó, megállította egy nő.
- Lenni menekült - törte a magyart. - Vajdaság. Benzin nincs. Forint nincs. Arany van.
Mutatott egy jó nagy, sárga gyűrűt. Kissé távolabb egy kocsi állt, benne négy marcona férfi.
- Nem kell - mondta az autós.
- Kis pénz! - erőszakoskodott a nő.
- Nem kell! - húzta fel az ablakot a férfi, s gázt adott. A tükörből látta, már egy másik autót állított le a gagyizó asszony.
A rendőrök szerint Hajdú-Biharban és Békésben ez jóval gyakoribb, mint a Nagykunságon, az arany címén rezet kínálók főleg Romániából érkeznek.
Főleg a főváros környéki főútvonalszakaszok veszélyesek, de az Alföldön is megesik, hogy az úton különböző ürüggyel megállítanak családokat, sőt a benzinkútnál képesek kilukasztani a gumiabroncsokat, követik a defektes járművet, segítségnyújtást színlelnek, s közben minden érték eltűnik az autóból, persze, a csalókkal együtt.
A közelmúltban a nyugdíjfolyósítótól kiutalt pénzre hivatkozva csengettek be csalók kunmadarasi házakhoz. Nyugdíj-kiegészítést fog kapni a ház idős lakója, csak mutassa be a nyugdíjszelvényt. Előveszi a szelvényt - persze onnan, ahol a kis megtakarított pénzét tartja. Ezután következik a figyelem elterelése, és időközben a másik csaló zsebre teszi az összes fellelhető pénzt.
{p}
A legfrissebb eset: kunhegyesi és karcagi házakhoz becsöngetők közölték az örömhírt, miszerint százezreket, esetleg milliós összeget nyert a házigazda, csak éppen a vonatkozó szabályok szerint előbb be kell fizetni a nyeremény áfáját készpénzben, s utána utalják a pénzt. Az "áfá"-val távoznak, s persze a nyeremény soha nem érkezik meg.
- Az utóbbi másfél évben tudomásunkra jutott csalások áldozatai a mi területünkön szinte kivétel nélkül idős emberek voltak - jelenti ki Mihályi László őrnagy.
- Mit lehet tenni a csalók ellen?
- Ha bárki idegen távol lévő családtagra hivatkozik, mielőtt még beengednék a kapun, fel kell hívni telefonon hozzátartozónkat, hogy igaz-e, amit az idegen állít. Ha nem érhető el a rokon, hívják fel a 107-es ingyenes számot, perceken belül a helyszínen leszünk.
Ha csaló az illető, rögtön rendőrkézre kerül, ha pedig minden rendben van, az egykettőre tisztázódik. A közművek emberei magukkal hordják az igazolványukat, el kell kérni tőlük. Ha nincs igazolvány, van személyi igazolvány, nyugodtan kérjék el azt! Aki nem mutatja fel, azt nem kell beengedni a kapun. A csalók nem erőszakos emberek, inkább megnyerő modorukra hagyatkoznak. Az elkövetők általában gépjárművel közlekednek, és a rendőröknek nagy segítség, ha a gyanút fogó szemtanúk, vagy akiknek túljártak az eszén, megjegyzik a rendszámot. Sokat segíthetnek a szomszédok, ha figyelnek mindenkire, aki gyanús. A polgárőrök például Berekfürdőn, ha gyanúsan nézelődő idegent találnak, addig kísérik, amíg az dühösen el nem hagyja a falut. A polgárőröknek nagy szerepük van abban, hogy ebben az üdülőfaluban alig-alig történik bűncselekmény.
Figyelnünk kell egymásra!