Sokat alszik kint a szőlő

A legenda szerint amikor az angyal a Földön járt, és az volt a feladata, hogy igazi kincset vigyen a mennybe, végül is nem a páncélszekrények mélyéből választott maradandó értéket, hanem búzakalászt és szőlőfürtöt tett az Úr elébe. Kenyér és bor. Búzaszem és szőlőszem. Az utolsó vacsora során misztikus jelentést is kapott a kenyér és a bor.

EgyébBozsik József2004. 09. 24. péntek2004. 09. 24.
Sokat alszik kint a szőlő


Erről is szóltak az előadók Kecskeméten, ahol alföldi kenyér-, szőlő- és borfajta-bemutatót tartottak, illetve ezzel a címmel rendezték meg azt a konferenciát és bemutatót, amelyet Botos Ernő Péter, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) kecskeméti igazgatója nyitott meg. A szakember utalt rá, hogy kiváló a búzatermés az idén, a magyar búzát külföldön értékesítik, s olcsóbb, gyengébb minőségű gabonát hoznak be helyette. Ugyanakkor a szőlészek-borászok valószínűleg nem tudnak ilyen cserét csinálni. Igaz az is, hogy a vegetáció még most is hét-tíz napot késik az átlaghoz képest, így a szőlő még sokat alszik kint a szabad ég alatt. A minőség ilyenkor alakul ki a kései érésű borszőlőfajták esetén.
Kertész Zoltán búzanemesítő tartotta az első előadást. Hangsúlyozta, hogy a kiváló magyar búzafajták minőségével a nyugat-európaiak nem vetekedhetnek. Az Európai Unió rendszeresen vásárol az USA-ból és Kanadából javító minőségű gabonát. A magyar gazdák által termesztett búza ezt kiválthatná, hiszen az unió beltagjaként kedvezőbb feltételekkel kereskedhetnénk, mint az amerikaiak. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban előállított búzafajtákat az országos vetésterület mintegy negyven százalékán termesztik. A Kalász, a Verecke, a Garaboly és az Élet fajta szép sikert ért el. A kemény szemű búzákból száz kilónként 70-75 kiló liszt lesz, míg a lágy búzákéból csupán 38-40 kiló. Az sem mindegy, hogy az adott liszt egy kilogrammja 40 egység vagy 65 egység vizet tud-e felvenni kenyérsütéskor.
Ács Péterné, a szegedi gabonakutató laborvezetője a gyógykenyerekről és -lisztekről tartott bemutatót. Magyar szabadalom a lisztérzékenyek, a vesebetegek és cukorbetegek számára is fogyasztható, különleges lisztek és pékáruk előállítása, de a kenyér-, a sütemény-, a puding-, a tojáshelyettesítő, a galuskapor és a műrizs is olyan szellemi termék, amely sok-sok embertársunk egészségét óvja, néhány különleges betegségre pedig gyógyír.
{p}
Kovács Zsuzsanna mérnöknő elmondta, hogy őseink inkább kása-, mintsem kenyérevők voltak. A kenyérsütés történelmének egyik fordulópontja, amikor a sörélesztő találkozott a liszttel - mondhatni a folyékony kenyér a szilárddal. Kovács Zsuzsa a nagymamájától tanulta a kenyérsütés csínját-bínját. Nem a boltban veszi meg a kenyeret családjának, hanem hétről hétre ő süti. Azt mondja, ünnep az a nap, amikor a friss kenyér illata belengi a lakást.
Varga László élelmiszer-ipari mérnökkel olyan különlegességet kóstoltunk, mint a búzatöretes kenyér, amely hatvan százalék teljes kiőrlésű búzatöretet és tizenkét százalék rozslisztet tartalmaz. De érdemes volt beleharapni a diabetikus kenyérbe és zsemlébe is. Hazánkban ma a lakosság nyolc százaléka cukorbeteg. Részükre rendkívül fontos az olyan pékáru, amelyet nyugodtan, úgyszólván korlátozás nélkül fogyaszthatnak.
Hajdú Edit, az SZBKI Kecskeméti Kutatóintézetének osztályvezetője frissiben kapta meg a Fleischmann Rudolf-díjat, a nemesítőknek adható legmagasabb kitüntetést. Lapunknak elmondta, hogy a napokban egy svájci szőlészcsoport látogatta meg a régiót, és kiderült, nem egy gazda közülük magyar szőlőfajtákat termeszt. Ráadásul velük volt egy bonni házaspár, amely csemegeszőlő-termesztéssel foglalkozik, és több mint tíz hektáron kizárólag magyar rezisztens csemegeszőlőket termeszt. Hajdú Edit beszámolt arról is, hogy Dunaföldváron, a Lajkó testvérek mintagazdaságában járva a svájciak és a németek is elnémultak, csak a fényképezőgépek kattogtak, és a külföldiek egybehangzóan állították, csúcstechnológia az, amit itt, magyar földön látnak. A magyar csemegeszőlő-fajtáknak, amelyek biomódszerrel termeszthetők, már most nagy sikerük van Nyugat-Európában.
Botos Ernő Péter igazgató a Szabad Földnek úgy nyilatkozott, hogy a kecskeméti fajtákat Dél-Olaszországban is kipróbálták, és ott is jól szerepeltek.A krónikás, megszemlélve a csodálatos szőlőfürtöket és a pompás kenyereket, azzal a benyomással távozott, hogy a minőségi magyar fajtáknak - a búzáknak is, a szőlőknek is - szép sikerük lehet. De az is kell hozzá, hogy ne csak a németek legyenek tisztában kincseinkkel, hanem mi is!

Ezek is érdekelhetnek