Visszavontak ötvenegy hatóanyagot

A magyar mezőgazdaság évente csaknem ötvenmilliárd forint értékű növényvédő szert használ fel. Ami a gyártóknak és a forgalmazóknak óriási üzlet, a fogyasztóknak egészségügyi kockázat. Igaz, ez a piac ötszázalékos fekete részéből származó és felhasznált szerekre.

EgyébT. Dögei Imre2004. 09. 17. péntek2004. 09. 17.
Visszavontak ötvenegy hatóanyagot


Az utóbbi hetekben fölröppentek olyan hírek, hogy Magyarországon az unióban már tiltott hatóanyagokat tartalmazó, a fogyasztók egészségére nagy veszélyt jelentő növényvédő szerek is forgalomban vannak. A témáról Eke Istvánt, az FVM növény- és talajvédelmi főosztályának vezetőjét kérdeztük.
- Az Európai Unióban a növényvédő szerek újraengedélyezéséig mintegy nyolcszáz hatóanyag volt forgalomban, Magyarországon pedig valamivel több, mint négyszáz. A betiltott tizennyolc hatóanyagról egyébként az unióban külön rendelet intézkedik, közülük nálunk tizenegy soha nem volt engedélyezve, hatot már az uniónál korábban visszavontunk, egyet pedig a közösségnél egy esztendővel később tiltottunk be. Hazánkban nem volt és ma sincs olyan hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer, amit az unióban sem engedélyeznek.
- Az imént "a növényvédő szerek újraengedélyezését" említette. Mit értsen ezen az avatatlan olvasó?
- A napjainkban forgalomban lévő növényvédő szerek tetemes részét húsz-harminc évvel korábban engedélyezték. Azóta pontosabb mérési technikák állnak rendelkezésre, ezért a fejlett államok újraengedélyezik a növényvédő szerek lelkének számító hatóanyagokat. Az Európai Unió jelenleg e munka kétharmadánál tart, s a tervek szerint 2008-ban készül el vele. A felülvizsgálat keretében az unió eddig egy lépcsőben 320 hatóanyagot vont vissza. Nem elsősorban egészségügyi fenntartások miatt, hanem azért, mert a hatóanyagok licencét birtokló tulajdonosok nem adták be határidőre a szükséges dokumentációt. Vélhetően nem látnak már olyan piaci jövőt termékükben, ami a több millió dolláros, illetve eurós befektetés megtérülésével kecsegtetné őket. A hatóanyagok kisebb része bukik el a mai teszteken. Az unió azonban hagyott egy kiskaput. Merthogy olyan készítmények is eltűntek volna egyik napról a másikra a piacról, amelyek nélkül egyes növények védelme ellehetetlenül. A nélkülözhetetlen használatra hivatkozva engedélyezték, hogy 2007-ig egyedi elbírálás alapján forgalomban maradhassanak bizonyos hatóanyagok.
- Hogyan érintette mindez a hazai növényvédelmet?
- Uniós tagságával egyidejűleg Magyarország visszavonta azt az 51 hatóanyagot, amelyet a 320-ból nálunk forgalmaztak. Ám az uniós gyakorlat szerint a készleteket egy évig még értékesítheti a kereskedelem, az ezt követő esztendőben pedig a gazdálkodók felhasználhatják a náluk lévő szereket. A kivonás tehát két növényvédelmi szezonban bonyolítható le.
- Az egészségre mind kényesebben figyelő világunkban bizonyos mellékzöngék azért
kísérik ezt a folyamatot. Némely kemikáliának rákkeltő hatást is tulajdonítanak.
- Hadd ne minősítsem a hozzá nem értésük miatt az embereket félrevezető "jól értesülteket". A rákkeltő szereket ugyanis azonnal ki kell vonni a forgalomból, s az ilyen készletek megsemmisítése is kötelező. A rákkeltő hatás humán kockázatának becslését egyébként a tudomány mindenkori állása szerinti állatkísérletes vizsgálatok alapján végzik. Lyonban, a Nemzetközi Rákkutató Intézet központjában, az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalásának ismeretében mondják ki a végső szót, hogy egy vegyület történetesen rákkeltő hatású-e vagy sem. Magyarországon az engedélyeket ugyan agrártárca adja ki, de toxikológiai voantkozásban az egészségügyi hatóságok szakvéleménye az irányadó. Olyan csúsztatások is elhangzanak, hogy bizonyos kukoricagyom-irtóból Svédországban nem fogy egy gramm sem, nálunk pedig óriási a felhasználás. Hát hogy is alkalmaznák a derék svédek, amikor éghajlatuk alkalmatlan a kukoricatermesztésre, a gabonaövezetben fekvő Magyarországon pedig évente 1,1-1,2 millió hektáron termelünk tengerit! A tényeken alapuló 2002. évi statisztikák szerint az EU-15-ök átlagában hektáronként 2,4 kiló volt a növényvédőszer-felhasználás, miközben nálunk másfél kilogramm.
- A kevesebbet is lehet szakszerűtlenül alkalmazni. Kik és milyen feltételekkel forgalmazhatnak és használhatnak növényvédő szereket?
- Változatlanul három kategóriába soroljuk a növényvédő szereket. Az elsőbe tartozó készítményeket csak felsőfokú végzettségű növényvédő szakmérnökök árusíthatják, vásárolhatják és alkalmazhatják. A következő kategóriához a megyei növényvédelmi szolgálat irányításával szervezett nyolcvanórás tanfolyamon lehet megszerezni a jogosítványt. A harmadik kategóriába tartozó szerek szabad forgalmazásúak, azokat bárki megveheti, használhatja. Az unió régebbi tagországaiban bárki, bármilyen szert megvehet, de azért ne legyünk nagyon büszkék magunkra. Mint tudjuk, Nyugat-Európában másként fejlődött az agrárgazdaság, mint nálunk, s a nyugati farmereket nagyon jól szervezett, a növényvédelmet is kézben tartó szaktanácsadó hálózat veszi körül. Tény, hogy nálunk a rendszerváltás óta több mint kilencszázezerre nőtt a gazdaságok száma, de közülük alig több, mint kétszázezer az árutermelő üzem.
- Sikerül-e ilyen közegben hiteles ellenőrzéseket, szermaradvány-vizsgálatokat végezni?
- Nagy visszhangot kiváltó botrányok mindig vannak a világban, nálunk ilyen volt tavaly a salátaügy. A vizsgált minták öt százalékában volt az engedélyezett értéket jóval meghaladó maradékanyag. A primőrök számítanak a szermaradékok szemszögéből a legkényesebb áruféleségnek. Jól kiépített laborhálózatunk van, nemzetközi összehasonlításban nem állunk a legrosszabbul, de elégedettek sem lehetünk. Attól egyébiránt nem lesz kevesebb a szermaradék, ha ezt gyakran és drágán ellenőrizzük. A termelők tudatformálásán sokkal több múlik.
- A növényvédő szereket hamisítják, sőt méregraktárakat feltörve lopják is.
- A hamisítás és a lopás együttesen az összes forgalom öt százaléka lehet. Legroszszabbul azok járnak, akik hatóanyag nélküli hamisítványt vesznek. Akad, aki úgy adhatja olcsóbban a szert, hogy nem regisztrált gyártótól vásárolja a hatóanyagot, mások pedig bagóért megveszik tőlünk keletre, aztán átcsomagolva értékesítik. A lopott árut meg kétszer adják el: az egyik nagyot bukik, a másik meg nagyot nyer az "üzleten".

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek