Aki nem társul, támogatást sem kap

Indulatos rácalmási gazdákról írtam riportot néhány hete. Mérgüket a Dunaújvárosi Vízi Társulat váltotta ki, amely csak szedi a pénzüket - pontosabban szedni akarja, mert ők ugyan nem fizetnek -, miközben, ahogy fogalmaznak, a színüket sem látják.

EgyébHardi Péter2004. 10. 15. péntek2004. 10. 15.
Aki nem társul, támogatást sem kap


A vízi társulat vezetői avval érveltek, hogy a befolyó összegből nem telik többre. Mire a gazdák: persze, hogy nem telik, hiszen drágán dolgoztatnak. Ráadásul a társulat ügyvezető igazgatója több mint valószínűleg résztulajdonosa annak a cégnek, amelynek megbízást ad a munkálatok egy részének az elvégzésére. (Azóta kiderült, a több mint valószínű kifejezést akár el is hagyhatjuk...)
A riport megjelenését követően több olvasónk telefonált, s megosztotta tapasztalatait a vízi társulatokkal kapcsolatban. A beszélgetésekből úgy érzékeltem, hogy a társulatokkal kapcsolatos értesüléseik ellentmondóak.

Az érdekeltségi díj mindenképpen fizetendő
A hiedelmek eloszlatására Kolossváry Gábort, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodási főosztályának vezetőjét kértem.
- Mindenekelőtt: kötelező-e vízi társulatot alakítani a gazdáknak?
- Nem kötelező, de erősen ajánlott. Ha pedig megalakult valahol, akkor a területileg érdekelt gazdáknak be is kell lépniük.
- Mivel érvel mellette?
- Két nyomós érvem van. Az egyik az, hogy ez a földek művelőinek elemi érdeke, mert hiszen a társulatok hivatottak elhárítani a vizek káros hatását. Ne felejtsük el, a gazdák a társulatok megalakításával a sajátjukat védik. Nem véletlen, hogy olyan fejlett gazdaságú országokban, mint Franciaország, Olaszország vagy Anglia, sokkal régebben megalakultak ilyenek. Nálunk Széchenyi kezdeményezésére jöttek létre az első társulatok.
- Mi lenne a másik érve?
- A másik az, hogy minden forint mellé, amelyet a gazdák befizetnek, az állam letesz legalább ugyanannyit.
- Ha viszont nincs társulat, díjat sem kell fizetni, érvelhetnek a gazdák.
- Ez tévedés, ugyanis az érdekeltségi díjat mindenképpen kötelező megfizetniük, legfeljebb nem a társulatnak, hanem a vízügyi igazgatóságnak. Ez az összeg azonban jóval magasabb, ugyanis ehhez az állam nem teszi hozzá a maga forintjait.
- Mekkora összeget kell fizetniük a társulaton kívüli gazdáknak?
- Hektáronként körülbelül kétezer-négyszáz forintot. Ahol viszont a társulatnak fizet a gazda, ott kevesebbel kell hozzájárulnia a költségekhez.
- Úgy tudom, társulatonként különböző a hozzájárulás mértéke?
- Ennek az az oka, hogy az összeget a társulatok maguk határozzák meg. Ám az az érdekük, hogy minél magasabb legyen a hozzájárulás, mert, ismétlem, annál magasabb az állam támogatása.
{p}
- Egyébként hogyan jött ki a kétezer-négyszáz forintos összeg?
- Ennyire van szükség ahhoz, hogy az ország teljes területén minden vízfolyást önköltségi áron rendben tartsanak.
- Találkoztam olyan gazdával, aki nem tartja igazságosnak, hogy ugyanannyit kelljen fizetnie, mint a többieknek, hiszen az ő földjén nincs is szükség a társulat munkájára, lefolyik róla a víz.
- Az eső azonban az ő földjére éppúgy esik, mint a mélyebben fekvő területekre, ráadásul ott még kárt is okozhat. Nem véletlen, hogy Olaszországban ezeknek a gazdáknak többet kell fizetniük.
- Más gazdák nem azt kifogásolják elsősorban, hogy fizetniük kell, hanem hogy a társulat nem végez munkát a földjükön.
- Erre való a küldöttjük. A társulatok a következő évi tevékenységüket a küldöttközgyűlésükön határozzák meg, azon kell az érdekeiket megfelelően képviselniük.
- Rácalmáson azt is sérelmezik, hogy drágán dolgoztat a társulás.
- A társulatok önszerveződő, demokratikus szervezetek, a küldöttgyűlésen bármelyik érdekelt gazda részt vehet, felszólalhat, érvelhet az olcsóbb munkavégzés mellett. Mindenkinek, aki kételkedik abban, hogy jól gazdálkodik a társulata, csak azt tudom tanácsolni, kérje az elszámolást.
- A riport megjelenése óta szerkesztőségünk birtokába jutott cégadatok szerint a Dunaújvárosi Vízi Társulat ügyvezető igazgatójának jelentős mértékű befolyásolási lehetősége van abban a cégben, amelynek a munkák végzésére megbízást szokott adni.
- A minisztérium vízgazdálkodási főosztálya nem felettes szerve a vízi társulatoknak, ezért erről nem szeretnék véleményt mondani. A törvényességi felügyeletet a cégbíróságok gyakorolják. Az azonban bizonyos, hogy a jogszabályba nem ütközik egy efféle megbízás. - Viszont mindenképpen szóbeszédre adhat okot. - Ez igaz, ezért nem is szerencsés az ilyen megoldás. De, ismétlem, a küldöttgyűlések nyitottak, aki kifogásolja a társulata működését, az menjen el, és ott érveljen igaza mellett.
{p}
Kötelező határozat
Évekig azt sem tudták a szerkesztőségünk által nyilvánosságot kereső rácalmási gazdák, hogy egyáltalán léteznek vízi társulatok, említem a Fejér megyei településen hallottakat Fehér Ferencnek, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége főtitkárának. Azt pedig különösen nem, hogy ők a társulat tagjai, ráadásul érdekeltségi díjat is kell fizetniük.Hiába lassan kétszáz évesek a társulatok, magyarázza a főtitkár a jelenség okát, a kisebb területen gazdálkodók a közelmúltig közvetlenül nemigen találkozhattak a tevékenységükkel. 1945-ig ugyanis elsősorban a nagybirtokosok alkották a vízi társulatot, majd termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A birtokrendszer a kilencvenes évek elején átalakult, a tulajdonosok száma megnövekedett. Ideje tehát megismerniük a területüket fenyegető káros vizek megszelídítésére hivatott társulatokat is.
De nemcsak megismerniük, hanem a részt is venni a munkájukban, küldöttjüket érdekeik képviseletével megbízni, s a képviseletet számon is kérni. A küldöttgyűlésen született határozat végrehajtása kötelező. Javasolja a főtitkár, hogy a gazdák ne csak felháborodjanak, hanem nézzenek bele az elszámolásokba, hiszen utolsó fillérig joguk van ellenőrizni, hogy mi történik a pénzükkel.Az elszámoltatási, közvetlen ellenőrzési lehetőségtől függetlenül Fehér Ferenc főtitkár Kolossváry Gábor minisztériumi főosztályvezetőhöz hasonlóan nem tartja szerencsésnek, ha egy társulat ügyvezetője olyan cégnek ad megbízást a munkálatok elvégzésére, amelyben jelentős a befolyásolási lehetősége, magyarán, ő az egyik tulajdonosa. Az azonban, hogy ez így marad-e, szintén a gazdákon múlik. Hiszen nem szabad elfelejteniük, a vízi társulatot ők alkotják, abban annak kell történnie, amit ők akarnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek