EURO-levelek

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az egyéb kedvezőtlen adottságú területek milyen kritériumok alapján minősülnek ilyen területnek?

- Az EU 20 euró/ha (4800 Ft/ha) és 200 euró/ha (48 000 Ft/ha) között rögzítette az adható normatív támogatás alsó és felső határát azon gazdák számára, akik kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodnak. A jogosultság kritériumai: minimális területnagyság - 1 hektár, minimális gazdálkodási idő bevállalása - 5 év, jó mezőgazdasági gyakorlatnak való megfelelés vállalása.

A kedvezőtlen adottságú területek:

1. A domborzati adottságokból fakadóan hátrányos térségek
A domborzati adottságokból fakadóan hátrányos adottságúnak indokolt tekinteni Magyarországon a 600 m tengerszint feletti magasságú területeket a jellegzetesen rövid tenyészidő miatt, a 20%-ot meghaladó lejtésű területeket a tengerszint feletti magasságtól függetlenül az azokon való gazdálkodás gépesíthetőségi nehézségei miatt, valamint a 400-600 m-es tengerszint feletti magasságú, 10-20% közötti lejtésű területeket.
A lehatárolás szempontjai, indokok
A vegetációs időszak rövidségéből fakadóan hátrányos adottságú térségek: Magyarországi elterjedtségénél fogva indokolt a vegetációs időszak meghatározása során a kukoricát vezérnövényként tekinteni. A vegetációs időszakot a tavaszi és őszi 10°C-os határnapok közti időszak hossza jelenti. Ennek hazai szélsőértékei 160-200 nap/év. Átlaga az ország területére vetítve 188 nap. A 400 m-es tengerszint feletti magassághoz tartozó tenyészidő: 180 nap (az országos átlagnál kevesebb), a 600 m-es tengerszint feletti magassághoz tartozó tenyészidő: 170 nap (az országos átlagnál lényegesen kevesebb). A területek lejtésviszonyaiból fakadóan hátrányos adottságú térségek esetén a lehatároláshoz az FVM Műszaki Intézete által a gépminősítések során használt lejtőkategória-értékeket vették figyelembe. A határértékek és az azokhoz rendelt gépminősítési kategóriák a következők:
0-10%: Az általános műszaki követelményeknek megfelelő kialakítás mellett agrotechnikai szempontból kifogástalan üzemeltetés lehetséges.
10-20%: Az általános műszaki követelményeknek megfelelő kialakítás mellett csak gyengébb agrotechnikai teljesítmények várhatók, illetve kiegészítő szerkezeti megoldásokra van szükség (pl. nyomtávszélesítés).
20%-ot meghaladó lejtő: Csak különleges szerkezeti kialakítású gépekkel lehetséges a megkívánt agrotechnikai célok elérése. (pl. kombájn esetén: speciális rostamozgató rendszer, járószerkezet hidraulikus vízszintbeállító rendszere).

2. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokból fakadóan hátrányos térségek
A kedvezőtlen termőhelyi adottságokból fakadóan hátrányos térségek a 17 AK alatti termőterületek, belvízzel rendszeresen veszélyeztetett területek, ártéri öblözetek (elöntéssel veszélyeztetett területek).
A lehatárolás szempontjai, indokok
A lehatárolás során a településszintű termőföld-értékelési adatbázisok alapján leválogatásra kerültek azok a települések, ahol a 17 AK alatti területek aránya meghaladja az 50%-ot. Alternatívaként lehetséges a kedvezőtlen termőhelyi adottságot közvetlen befolyásoló talajok elhelyezkedésének alkalmazása, amely jól átfed a 17 AK alatti területekkel, de pontosabb lehatárolást tesz lehetővé. A második szempont a belvízzel veszélyeztetett (rendszeresen elöntött) területek térképe, melyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) bocsátott rendelkezésre, mely idősoros elöntési adatok és a hozzá kapcsolódó talajdegradációs vizsgálatok alapján készült. A térképi adatbázisból a közepesen és erősen veszélyeztetett kategóriát illesztettük be az aggregált térképbe, ez ugyancsak az OVF által készített és rendelkezésre bocsátott adatbázis alapján került beillesztésre, mely az árvízzel rendszeresen érintett területeket (árvízi öblözeteket) jelöli meg.

3. A környezeti korlátozások által érintett térségek
A lehatárolások alapjául tekintett 1257/1999 EK-rendelet 21. cikke alapján a 16. cikk és a 20. cikk hatálya alá eső területek a tagország területének 10%-át nem haladhatják meg. A 16. cikk hatálya alá eső területek azoknak a gazdálkodóknak a területei, akik a közösség környezetvédelmi rendelkezéseinek eredményeképpen mezőgazdasági hasznosítás szempontjából korlátozások hatálya alá eső térségben folytatnak gazdálkodási tevékenységet, és ezért kompenzációs kifizetésekben részesülnek.