EURO-levelek

A jelenlegi hazai szabályozás szerint támogatás igényelhető a nitrátszenynyezés megszüntetésére. Az Európai Unióban ezzel ellentétes szabályozás érvényesül a 1257/1999/EK-rendelet 16. cikke szerint. A csatlakozás után várható-e, legalább átmeneti időre, a hazai támogatás fenntartása?
- A 91/676/EGK-irányelv, az ún. nitrát-irányelv magyarországi bevezetését szolgáló 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet trágyakezeléssel, -tárolással kapcsolatos előírásainak betartását hivatott támogatni a 3/2003. (I.24.) FVM-rendelet a 7.§-ban, illetve a 4.számú mellékletben meghatározottak szerint.
A 1257/1999/EK-rendelet 16. cikke rendelkezik arról, hogy környezetvédelmi megszorítások alá eső területeken gazdálkodók milyen támogatásban részesülhetnek bevételkiesésük, illetve pótlólagos költségeik kompenzálására. A 1257/1999/EK-rendelet végrehajtásáról a Bizottság 2002. február 26-i 445/2002/EK-rendelete a feltételeket meghatározó bevezető (9) bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy a nitrát-irányelv által meghatározott megszorítások alkalmazásából származó költségekre és bevételkiesésre nem adható kompenzáció, tehát ezeket ki kell zárni a 1257/1999/EK-rendelet 16. cikkének hatálya alól.
A jövőben abban az estben várható a beruházások ilyen célú támogatása, ha az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) szerinti beruházási támogatások ezzel a konkrét céllal elfogadásra kerülnek.

Az erdőtelepítés és az erdőgazdálkodás szabályozásának részletei nem ismertek. A részletes tájékoztatás mikorra várható?
- Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program szerint nemzeti forrásból pályázat alapján a következő tevékenységekhez lehet vissza nem térítendő támogatáshoz jutni:
erdészeti célú beruházásokhoz és elsődleges fafeldolgozáshoz;
erdőtulajdonos társaságok létrehozásához;
az erdők többcélú hasznosításához, erdőszerkezet átalakításához;
nem mezőgazdasági területen történő erdőtelepítéshez.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kísérő intézkedésként támogatást biztosít a mezőgazdasági területek erdősítéséhez, és jövedelempótló támogatást 20 éven keresztül az erdősítés miatt kieső mezőgazdasági terület után.

Az Európai Unióban csak az extra tej felel meg a követelményeknek, ami csökkenti a leadható tej mennyiségét. A tej minősége csak a feldolgozónál történt bekeverésnél derül ki; mi van, ha ez nem extra minőségű? A termelői közvetlen értékesítés minőségét senki sem vizsgálja, így mi készteti a termelőt a minőség javítására, vagy esetleg húsmarhatermelésre való átállásra?
- A nyers tej minőségi követelményeire és minőségvizsgálatára vonatkozóan megjelent, a nyers tej, a hőkezelt tej és a tej alapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 1/2003. (I. 8.) számú FVM-ESZCSM együttes rendelet, mely megfelel az EU kapcsolódó előírásainak, így az eljárásrendre vonatkozóan ez a jogszabály irányadónak tekinthető.
A nem megfelelő minőségű tej az Európai Unióban emberi élelmezési célra nem hozható forgalomba. A közvetlenül értékesítő termelőkre is ugyanúgy vonatkozik a minőségi tejtermelésről szóló jogszabály és különösen annak 10. sz. melléklete.
A tejtermelők minőségjavítási beruházásaikhoz az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) számú FVM-rendelet szerint kiemelt támogatást vehetnek igénybe, különösképpen a termelői csoportokba tömörült tejtermelők.
A húsmarhatartásra való átállást a minisztérium az állami tejkvóta-felvásárlásról és -értékesítésről szóló 32/2003. (III. 21.) FVM-, és a vágómarha speciális támogatásáról szóló 35/2003. (III. 31.) számú FVM-rendeletekben foglaltak szerint segíti elő.