Feltámadt az elveszett Hannibál

Vészits Andrea éppen a dédapjáról, Móra Ferencről szóló filmhez gyűjtött anyagot, amikor egy elveszettnek hitt kéziratra bukkant. A Hannibál feltámasztása című kisregény már megjelent ugyan, de az eredeti példány évekig lapult egy borítékban, újságkivágatok között. Ráadásul kiderült: a mindenki számára hozzáférhető kiadások alapjául szolgáló szöveget cenzorok meghamisították.
Móra Ferencet 1924 körül Szegeden kívül is felfedezték. A Világ című folyóiratnak küldött írásokat, és Supka Géza javasolta neki, hogy írjon egy regényt, amelyet a lap folytatásokban közölhet. Az író lelkesen neki is látott a feladatnak, a készülő mű címe Szerelmi levelező lett volna. A történet egyszerű: egy másodrangú klasszika-filológus rádöbben arra, hogy ugyan sok a szerelem, de kevés a kultúra, az emberek nem tudnak szerelmeslevelet írni - ő megírja helyettük. Végül a legnépszerűbb ember lesz Budapesten, viszont a szerelemtől megcsömörlik, a felesége pedig kénytelen olyan férfit keresni magának, aki nem tud sem írni, sem olvasni.
A történet csak nyúlt, nyúlt. Móra Ferenc belátta, hogy a leírtak két külön regényre szakadtak szét. Az a fele, amely elkészült, a Hannibál feltámasztása címet kapta, és hamarosan a Világ főszerkesztőjéhez, Feleky Gézához került, aki megijedt ettől a vitriolos szatírától, és, jó ürügyet találva, "elvesztette" a kéziratot. Móra nem készített másolatokat, és abban a tudatban halt meg, hogy műve végleg elkallódott. 1934-ben Feleky költözködés közben megtalálta a kéziratot, és átadta a családnak. Móra Ferenc hozzátartozói azonban semmit sem konyítottak az irodalomhoz, és elég nagyvonalúak voltak az írói életmű megőrzésében, ezért a papírokat az író barátjának, Roóz Rezsőnek ajándékozták. Ő a második világháború alatt bujkálni kényszerült a nyilasok elől - a Hannibál feltámasztását végig magánál tartotta -, de amint a vész elmúlt, visszaszolgáltatta a kéziratot a leszármazottaknak.
{p}
A kisregény összes eddigi kiadásának alapjául szolgáló változat 1949-ben látott napvilágot a Magyar Nemzetben, folytatásokban. Az eredeti nem sokkal később megint elveszett, de ez már nem tűnt olyan fájó veszteségnek - a szöveg már megvolt nyomtatásban. Vészits Andrea egyszer utánaszámolt: körülbelül százhúszezer példányban jelent meg napjainkig. A tavaly márciusban felfedezett kézirat azonban fényt derített arra, hogy aki ezt a verziót olvassa, nemcsak Móra Ferenc munkájában gyönyörködhet.
- Ez a paksaméta 1953-ban került a papámhoz, de a családból soha senki nem tudott róla - meséli a történetet tovább Vészits Andrea. - Az anyukám írt ugyan Móra Ferencről, ám ha sejtette volna, hogy megvan az eredeti kézirat, nem írta volna, hogy elveszett.
A Hannibál feltámasztása egy latin-görög szakos fiatal tanárról szól, aki orosz hadifogságból tér haza, ahol a fél karját elvesztette, és tanulmányt fogalmaz arról, hogy mi lett volna, ha Hannibál megnyeri a zámai csatát. Akadémiai pálmát vár érte, de parlamenti interpellációt kap a sémi világeszme propagálásáért. Végül már az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja, amikor kiderül, hogy a felesége gyermeket vár. A mű a Horthy-rendszer szatírája, de írója nem lelkesedett a kommunistákért sem, így történhetett, hogy Vészits Andreának a szeme megakadt az első kihúzott mondaton, amely így hangzott: "Dia mindig is tudta, mennyire utáltam a továrisokat az örökös csókolózásuk miatt."
Röpültek a szövegből a megvalósult kommunizmust érintő kritikai megjegyzések (például: Dia apja idézőt kapott a Csekától, és soha többé nem jött vissza). Ahol nem túl hízelgően szól a regény egy parasztról, ott átírták földbirtokosra; ha egy vasmunkás viselkedett alávalóan, kijavították turulistára. Olykor aztán egészen értelmetlen dolgok kerekedtek ki a lakkozásból, például a pártértekezlet helyett a pótértekezlet szót tartotta a cenzor megfelelőnek. A változtatások második csoportja egyszerű elírás, a harmadik pedig azokat a részeket érinti, ahol a cenzor úgy érezte: Móra Ferenc szövege egy kis stilisztikai igazításra szorul. A dédunokát ez háborítja fel a legjobban.
Úgy tűnik, az alkotás ősváltozatának sorsa rendeződött. Az író születésének százhuszonötödik évfordulóján adták ki a megtalált eredeti kézirat szövegét, bejelölve a névtelen cenzor javításait. A napokban pedig megtarthatták a könyvbemutatót is Kiskunfélegyházán. Javában készül továbbá az íróról szóló, Anziksz a búzamezőkről című film, melyet az Objektív Filmstúdió decemberre ígér. Ebben az ötvenperces műben Móra "az örökkévalóság vonatán utazva" vall szeretteinek életéről, írói hitvallásáról. Móra Ferenc szövegeit, az utókornak szóló üzenetét Jordán Tamás tolmácsolja, a filmet a nagyközönség a Filmmúzeum tévécsatornán tekintheti majd meg.