Helyét keresi a NATO-lokátor

A tervezett lokátor Zengőre építésére már kötelezettséget vállalt a magyar állam, de februárban helyi lakosok és környezetvédő tüntetők megakadályozták a munkálatok elkezdését. Ezért áprilisban a kormány felkért egy bizottságot, hogy találjon új helyet a légvédelmi toronynak. A bizottság a Zengőt, a Hármas-hegyet és a Tenkest vizsgálta.
Láng István akadémikus a sajtótájékoztatón elmondta: nem az ő feladatuk dönteni, csupán a három helyszínnel kapcsolatban írták össze a lokátor telepítése mellett és ellen szóló érveket. Hozzátette: az egyértelmű, hogy politikai döntést kell a kormánynak hozni. Egyik helyszín sem felel meg ugyanis maradéktalanul az elvárásoknak, súlyos költségekkel járó kompromisszumokkal ugyanakkor mindhárom helyszínre telepíthető a tervezett lokátor.
A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi radarrendszer elavult, és már csupán pár évig működhet, ezért mindenképp szükséges új radarokat telepíteni. Az 1999-es, NATO-val kötött megállapodásban Bánkút, Békéscsaba és a Zengő szerepel kijelölt helyszínként, ezekre a helyekre a NATO fizeti az építés 24 milliárd forintos költségét. A szakértők azt is vizsgálták, mely helyszínek esetében képzelhető el, hogy a NATO beleegyezik a módosításba. Ha viszont 2006-ig nem lesz kész a lokátor, akkor a NATO nem fizet.
Láng István hozzátette: időközben elfogadták a Natura 2000 programot is, amely kiemelt tájvédelmi körzetként határozza meg a Zengőt. Itt például rengeteg bánáti rózsa van: a világ teljes állományának 90 százaléka Magyarországon, elsősorban a Mecsekben található.
A szakértők valamennyi helyszín esetében azt vizsgálták: megfelel-e a hely a radartechnikai feltételeknek, környezetvédelmi szempontból elképzelhető-e az építés, illetve vannak-e már kiadva engedélyek vagy ütközhet-e akadályba az engedélyeztetés. Vizsgálták azt is, mekkora a kockázata, ha eltérnek a '99-es NATO-szerződéstől, mik a telepítés költségvetési igényei, illetve milyen társadalmi feszültségek várhatók a radartelepítés miatt.