Katasztrófák percről percre

Csernobili katasztrófa
A Csernobili katasztrófa című fejezet az eddigi legnagyobb atomerőmű-baleset előtti órákat mutatja be. A tragédia 1986. április 26-án éjjel történt a csernobili nukleáris atomerőműben. Az A 11-es járat utolsó órája című epizód a 2001. szeptember 11-i eseményekről szól, arról a napról, amely nagymértékben megváltoztatta a történelmet és az életünket is. A nézők végigkísérhetik a 11-es járat útját attól kezdve, hogy az utasok beszállnak, egészen addig a másodpercig, amikor a gép a World Trade Centerbe csapódik. A Tokiói terror című rész a tokiói metróban történt szaringázmerénylet történetét dolgozza fel. Ez az epizód az érintettekkel, az áldozatokkal, hozzátartozóikkal és az egyik terroristával készített interjúkat mutatja be. A filmsorozatban bemutatott katasztrófák sorában kétségtelenül a csenobili atomreaktor robbanása volt a legpusztítóbb, hatása hazánkban is tragédiákat idézett elő. Ezért ismertetjük részletesen, annak ellenére, hogy a róla készült filmet már sugározták.
A négyes számú reaktor könnyűvíz-hűtéses grafitreaktor volt. A reaktorok e típusában az 235-ös uránium hasadásakor felszabaduló neutronokat grafit segítségével lelassítják, hogy fenntartsák a láncreakciót. A maghasadás során felszabaduló hőt víz forralására használják. A keletkező gőz hajtja az erőmű turbináit. Számos nukleáris szakértő rosszallta bennük, hogy használatuk nagy mennyiségű gyúlékony grafitot igényel.
A csernobili atomerőmű négyes reaktorának balesete 1986. április 26-ára virradó éjszaka, biztonsági tesztelés közben következett be. A végrehajtó személyzet azt akarta megtudni, hogy egy esetleges áramkimaradás esetén a turbinák képesek-e elegendő energiát termelni a hűtőfolyadék cirkulálásának fenntartására mindaddig, amíg a vész-dízelgenerátor működésbe lép.
Hogy biztosítsák a teszt folyamatosságát, szándékosan kikapcsolták a biztonsági rendszert, miközben a reaktort kapacitásának 25 százalékán működtették. A folyamat azonban nem a tervek szerint zajlott. A reaktor energiaszintje - ismeretlen okokból - egyszázaléknyira esett vissza, következésképpen fokozatosan emelni kellett. Harminc perccel a teszt beindítása után azonban váratlan energiahullám keletkezett. A reaktor blokkoló vészrendszere - amelynek le kellett volna állítania a láncreakciót - csődöt mondott. Az energiaszint és a hőmérséklet a másodperc töredéke alatt sokszorosára nőtt. A folyamat kicsúszott a személyzet ellenőrzése alól, és hatalmas robbanásban tetőzött. A reaktor épületének teteje egyszerűen felrobbant, a hőmérséklet 2000 Celsius-fok fölé emelkedett, a fűtőanyagkarok megolvadtak. A reaktor grafitborítása meggyulladt, s a folyamatot követő pokoli tűzben a radioaktív anyagok a légkörbe kerültek.
{p}
Mielőtt robbant a reaktor
1986. április 25.
13:00 A reaktor teljes energiaszinten, normál üzemmódban működik. A gőzenergia az energiagenerátor mindkét turbinájába eljut. A kezelők fokozatosan elkezdik csökkenteni az energiaszintet.
13:05 12 órával azután, hogy a tesztet végzők az energiacsökkentés mellett döntöttek, a reaktor ötvenszázalékos teljesítménnyel, egy turbinával működik, így leállítják a kettes turbinát.
14:00 A teszt normál lefolyása esetén a reaktornak harminc százalékon kellene üzemelnie, ám a szovjet energetikai hatóságok - az általános villamosenergia-igényre hivatkozva - nem engedélyeznek ilyen mértékű csökkentést. A reaktor tehát további kilenc órán át ötvenszázalékos teljesítménnyel működik, miközben a biztonsági rendszer és a számítógépek nincsenek bekapcsolva.
Április 26.
00:28 Csernobil személyzete engedélyt kap a reaktor energiaszintjének további csökkentésére. Valószínűleg egy üzemeltető hibázik: ahelyett, hogy az energiaszintet harminc százalékon tartaná, elfelejti beállítani az ellenőrző rendszert, így az energiaszint egy százalékra zuhan. Ez a szint viszont túl alacsony a teszt végrehajtásához.
01:00-től 01:20-ig A kezelőnek sikerül a reaktor energiaszintjét hét százalékra feltornázni azáltal, hogy hat kivételével minden ellenőrző kart eltávolít. Ez erőszakos beavatkozás a folyamatba, mivel a reaktort nem ilyen alacsony energiaszintű működésre tervezték. Ennek következtében a berendezés ingataggá válik. A kezelő megpróbálja kézi vezérléssel átvezetni a turbinából visszaáramló vizet, ami igen nehéz művelet, mivel az alacsony hőmérséklet energiaingadozást okozhat. A kezelőnek nem sikerül a vízáram korrekciója, a reaktor működése mind egyenetlenebb.
01:22 A kezelők úgy látják, hogy a körülmények elég biztonságosak, és a tesztelés megkezdése mellett döntenek. Hogy a vészleállás ne szakíthassa félbe a tesztelést, a kezelő leállítja az automatikus vészleállító rendszert, amely egyébként az alacsony hűtővízszint és mindkét turbina leállása esetén lépne működésbe.
01:23 Megkezdődik a tesztelés, a még működő turbinát leállítják.
01:23:40 A turbina leállása következtében csökkenő vízszint miatt a reaktor energiaszintje elkezd emelkedni, ami a víz túlforrásához vezet. A kezelő megkísérli manuálisan leállítani a folyamatot, ami az ellenőrző karok kialakítása folytán gyors energiaszint-emelkedéshez vezet.
01:23:44 Bekövetkezik a katasztrófa. A reaktor teljesítménye teljes kapacitásának százhúszszorosára emelkedik. A radioaktív fűtőanyag teljes mennyisége felbomlik és az eredetileg a turbinák felé irányuló hatalmas erejű gőznyomás leröpíti a reaktor tetejét.