Kun vitézek a Horváth-tanyán

Itt él a nagykunok főkapitánya, Horváth György, aki az idén hetedszer rendezte meg a kun viadalt. Jöttek is a lovasok Gyuláról, Érdről, Szentendréről, Mezőkövesdről, Kecskemétről.
- Most úgy sikerült, ahogy annak idején megálmodtam! - mondja a házigazda. - Azon a hétvégén minden lovas hagyományőrzőnek nyújtottunk programot, minden néző jól szórakozott. Aki a kunsági ízeket szereti, jókat ehetett, és a kézművesek is szép portékát kínáltak.
A Horváth-tanya a lovashagyományok ápolására épült, nem csupán a lovas íjászatot, hanem a huszárhagyományokat is őrzi. A főkapitány alakította meg a nagykun lovas bandériumot, amely a helyi és országos rendezvényeken is látható. Nyaranta lovastáborokat hirdetnek, arra diákokat, fiatalokat fogadnak. Túrákat, lovas vándortáborokat is szerveznek. És persze a téli behúzódás előtt lebonyolítják a kun viadalt.
Az ünnepségsorozat nyitó napján hagyományőrző lovasok végigvonultak Kisújszállás főbb útvonalain, a város főterén tárogató szava fogadta őket, majd a szép lovas szobornál ünnepélyesen megnyitották a rendezvényt. Másnap reggel kezdődött a nemzetközi lovasíjász-verseny, amely 2005-től már világkupaként is szerepel. Olaszországtól Németországon át Új-Zélandig, Amerikáig rendeznek majd hasonló szabályokkal versenyeket, ennek a sorozatnak az egyik állomása lesz a kisújszállási kun viadal.
Az idén rekordnevezés érkezett a Horváth-tanyára: harminchét induló korábban még soha nem volt. A magyaros virtust megidéző, honfoglalás kori ruhát öltött lovas íjászok kilencvenméteres vágta során igyekeztek előre-, oldal- és visszalövésekkel eltalálni a célt.   
- Kiváló eredmények születtek, nagyon feljött már a második nemzedék - újságolja örömmel Horváth György. - Mi, "öregek", lassan már csak oktatunk és az emlékeinkből élünk. A fiatalok nagyon jó színvonalon űzik ezt a viadalt, amely több mint sport, hiszen nagyon erős a szellemi töltése is.
A kunok főkapitánya büszkén újságolja, hogy a tanya egyik tanítványa, Papp Sándor bizonyult a legügyesebbnek, igen magas pontszámmal nyerte a lovas íjászatot, Kassai Lajoson kívül pedig aligha lőtt többet valaki Magyarországon, mint a kisújszállási fiatalember.
A két nap során ezrek nézték végig a viadalt, amely az íjászat után kelevézdobással, csatacsillag-hajítással, a szablya ügyes használatával folytatódott (persze vágtató lovon ülve). Az összesített eredmény alapján kun vitézt avattak a kisújszállási Papp Sándor személyében. Minden évben egy olyan fiatal, kimagasló eredményeket elért lovasnak adják a Kun Szövetség által alapított Sudár István-emlékérmet, aki sokat tesz a lovashagyományok ápolásáért. Ezt az idén a karcagi Bene Sándor nyerte el, aki a rendezvényt záró látványos lovas birkózáson sem talált legyőzőre. Az estét citerástalálkozó zárta.
Vasárnap harmincnégy fogat indult a kettesfogat-hajtó verseny akadályhajtásán, illetve vadászhajtásán. Hat pónifogat is versenyzett, s a gyeplőt bizony nemegyszer gyerekek tartották, tanúsítva: lesz utánpótlás. A gyerekek a malacfogó versenyt is nagyon élvezték (az előlük menekülő kismalac talán kevésbé). A huszárok ügyességi versenye, amelynek során tüzes kapun is át kellet vágtatniuk, szintén nagy sikert aratott a népes közönség körében.
Közben enyhe füst és finom ételek illata lengte be a Horváth-tanya környékét: az idő múlásával egyre többen kacsingattak a kunsági ételek főzőversenye felé, ahol készült a topogó, az öregtarhonya, a birkagulyás és a többi, e tájon oly kedvelt étek. Horváth György igyekszik népszerűsíteni a kölest, ezért kölesfőző versenyt is hirdetett. Arra a kérdésre pedig, hogy a fiatalokat mennyire érdeklik a magyar lovashagyományok, azt válaszolta: örömmel látja, hogy egyre jobban felismerik saját értékeinket. S aki egyszer belekóstol a lovas táborokba vagy viadalokba, abból általában visszatérő vendég lesz.