Magyar szóval Európában

Lőrincze Lajos volt az a nyelvész, akit a rádió, Grétsy László pedig akit televízió emelt a legismertebb, legnépszerűbb magyar nyelvészek sorába. No és utóbbit a Szabad Föld Anyanyelvi őrjárat rovata - teszem hozzá érthető elfogultsággal jómagam, a szintén nyelvművelő szaktekintélynek számító Balázs Gézától idézett sorokhoz.
Most mégis az életében többnyire "tanár úr"-nak szólított Lőrincze Lajos életművének egy jelentős szeletéről írok. Évtizedekig Édes anyanyelvünk címmel harangozták be a Kossuth rádióban az ízes szentgáli tájszólásával előadott, a magyar nyelvet pallérozó műsorait. Egyik könyvének borítóján is e szép, talán a legszebb szókapcsolatunkat olvashatjuk. Legutóbb pedig a Magyar Tudományos Akadémián emlékeztek az alapító főszerkesztőként általa jegyzett, Édes Anyanyelvünk című folyóirat huszonöt éves jubileumára.
Eltelt egy negyedszázad, s 2004-gyel kezdődően némelyek szerint esélyt ad, mások meg úgy tartják, hogy veszélyt hoz nyelvünkre csatlakozásunk az Európai Unióhoz. Tény, hogy a magyar nyelv helyzetében, különösen Trianon óta, mély változások zajlottak le. Hiszen felettébb nagyok a különbségek az anyaországi, az őshonos Kárpát-medencei és az emigrációban élő magyarok nyelvhasználatában. Az unió jogbiztonsága kizárja a kisebbségek nyelvi asszimilációját. Ez nekünk jó hír, fejtegette előadásában Kiss Jenő, az MTA levelező tagja. A magyar szó erősítheti a nemzeti együvé tartozást, a nyelv tehát megtartó erő  lehet. A tudós szerint a magyar nyelv súlya akár harminc százalékkal is növekedhet Európában.
A magyar nyelv az unióban ez év májusától a 21 hivatalos európai nyelv egyike lett - de jure, azaz jogilag. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen de facto, vagyis ténylegesen, a közösség hivatalos, mondhatni "birodalmi" nyelvei az angol, a francia és a német. Nyelvében él a nemzet - tartja egy szólásunk. Enek szellemében a nyelvek sikerét közösségeinek sikere határozza meg. Főként a magyarságon múlik tehát édes anyanyelvünk jövőbeni sorsa.