Mestereket képezne az IPOSZ

Az elképzelés szerint a fokozatosan kiépülő rendszerben az IPOSZ-tagoknak különböző szakmákban és témákban néhány napos, egy-két hetes tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveznek elérhető áron. Figyelembe veszik azt, hogy a képzésre jelentkezőknek nincs több hónapja vagy éve egy-egy tanfolyam elvégzésére, ugyanakkor igénylik az új technológiák elsajátítását. Mivel az a cél, hogy minél több jó szakembere és iparosa legyen az országnak, a hangsúlyt elsősorban a szakmákon belüli átképzésre és továbbképzésre helyezik.
A korábban nyolc osztályra épült szakképzésben főként azok vettek részt, akik a közismereti tanulmányaikban nem nagyon, de szakmunkásként szépen boldogultak. Ma azonban sok fiatal nem végzi el a tizedik osztályt. Az IPOSZ mindig azt szorgalmazta, hogy a szakképzésben megfelelő arányú legyen a gyakorlati képzés, ezért a kétéves képzés több szakmában három évre emelkedett.
A viták arról folynak, hogy mikor kezdődjön a gyakorlat három éve: a 9. vagy a 10. osztály után? Ez utóbbi esetben ugyanis egy újabb, 13. évet kell beiktatni a tantervbe, amelynek valószínűleg a szülő mellett a tanuló sem örülne. A gyerek ugyanis egy évvel később jutna így keresethez. Az iparosok országos csúcsszervezete szerint az lenne az ideális, ha a 8., illetve legkésőbb 9. osztály után megkezdődne a gyakorlati képzés.
A mesteri címnek is rangja van, rangja kellene legyen a gazdaságban.  A mestervizsgára felkészítő tanfolyamok és a vizsgáztatási rendszer azonban nem működik jól. Jelenleg ugyanis egy mestervizsga-szabályzat rendelkezik az ipari és a kézműipari mestervizsga-rendszerről. Az érdekképviseleti szervezet ezért azt javasolja, hogy a kézműves mestervizsga-rendszert válasszák külön az iparitól.