Mikor a föld megnyílik alattunk

Az idős mérnök műtétből lábadozott éppen, amikor az udvarról a felesége ijedt hangját hallotta:
- Gyere már, valami szörnyűség történt!
Nagy nehezen felkelt, ahogy erejéből tellett, az udvarra sietett, és megdöbbent. Holland paradicsompalántáit, gonddal nevelt hagymáját, karalábéját - elnyelte a föld. A kiskert helyén terem nagyságú üreg tátongott.A nyolcvanesztendős erdőmérnök rögtön telefonhoz kapott, hívta a városházát, a katasztrófavédelmi irodát, a rendőrséget.Felgyorsultak az események: néhány perc múlva befutottak az egyenruhások, s megérkezett a hivatal mérnök asszonya is. Felmérték a helyzetet, és megállapították, hogy valószínűleg az Eger alatt kígyózó évszázados pincerendszer egyik ismeretlen ága szakadt be előző éjjel. Megnyugodtak, hogy közvetlen életveszély nem fenyeget, s hamarosan mindannyian távoztak. A kráter azóta is ott tátong Csermák Jánosék udvarán.
- Vigyázzon, nehogy tovább omoljon! - figyelmeztet a mérnök úr, amikor a hét-nyolc méter széles gödör széléhez óvakodom. Odalenn, több méter mélységben, gyufaszálként eltört kerítésoszlopok jelzik a pusztítás erejét. Amikor észlelték a bajt, sem a rendőrök, sem a katasztrófavédelem emberei nem mertek lemenni az üregbe. Óvatosságuk indokolt lehetett, mert azóta újabb részek szakadtak be, és a kráter átmérője tovább nőtt.
- Valósággal morgott a föld, amikor bal felől beomlott az üreg fala. Azóta életveszélyben élünk, ki sem merünk jönni az udvarra. Mégsem magunkat féltjük, mi már éltünk eleget. Ám ha eljön az esős idő, és tovább szakad a pince, az viszi a szomszédos házakat is - mondja a mérnök úr a kertjük végébe mutatva.
A párhuzamosan futó utca hátsó udvaraira látunk. Szorosan a telekhatárra kis téglaházak és műhelyek épültek.A koros mérnök azt meséli, 1963-ban, amikor ideköltöztek, az egyik szomszéddal felfedező útra mentek az utcájuk alatt nyolc-tíz méter mélyen kanyargó labirintusba. Gyertyával, spárgával felszerelve indultak el, hogy visszataláljanak. Több helyen föld alatti patakon keltek át. A vízmosások fáradhatatlanul mállasztják a tufakövet, amibe e járatokat vágták.
- Bele sem merek gondolni, mi történt volna, ha éppen akkor nyílik meg a föld, amikor kimegyek egy kis petrezselyemért a levesbe - tördeli a kezeit Csermák Jánosné. Az idős asszony azóta attól retteg, hátha a házuk alatt folytatódik az omlás, mert netán arrafelé halad a pinceüreg. Az alagsorban fut a gázvezeték, nagy baj kerekedne belőle, ha az megsérülne...
- Csináltassam meg a magam költségére, ezt mondták a hivatalban. Az csak az egyik probléma, hogy nem is lenne rá több millió forintom - gyújt rá egy újabb cigarettára az idős házigazda; hét hónapja leszokott, de ez most vészhelyzet. - Annyit azonban tudok mérnök létemre, hogy itt föltárásra és statikai vizsgálatra van szükség. Ha belenyomok egy csomó betont a százötven köbméteres gödörbe, valószínűleg még rosszabbat teszek, mert az anyag feszítőereje további omlást indíthat el - magyarázza.
A biztosító szakembere is járt az idős házaspárnál. A kárfelmérő azzal érvelt, hogy a biztosítás az építményre szól, nem az udvarra. Így csak egy kisebb összeget fizethetnek Csermákéknak, azt is méltányosságból.
{p}
A föld mélyének kincse és terhe az állam tulajdona. A pincék tömedékelése pedig állami feladat, bizonygatja Csermák doktor. Nem arról volt szó, hogy az ő saját pincéje szakadt volna be, amiért maga viseli a felelősséget. Egy olyan föld alatti terem nyílt meg, ami az egri nyilvántartások szerint nem is létezik.
- Használja a fene, le sem merünk menni - mutat a nyitott pinceajtó felé a szomszédos utcában lakó idős nő. Azért csöngettem be hozzá, mert az ő udvaruk hátsó része határos Csermákék kiskertjével: ha jön az omlás, errefelé jön. A háziasszony intése ellenére megjárom a lépcsőket, és tágas, nyirkos pincébe érkezem. Ez a vágat egykor hosszan kígyózott a föld alatt, ám a hetvenes években befalazták.
- Itt is húzódik egy pinceág, meg emitt is - mutatja a szomszéd az udvar alatt tekergő járat útját, melyet a régi öregek emlékezete őrzött meg. Akad olyan üreg, amelyik épp az egyik szobájuk alatt halad, s ez most cseppet sem nyugtatja meg a háziakat.
Hogy az egri belváros alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, azt jól tudja Gadavics Gyula, a polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának vezetője is. Mint ahogy azt is, hogy az utóbbi években egyre kevesebb pályázati forrást lelnek a pince- és partfalveszély elhárítására. Pedig Dobó városa az ország tíz legveszélyeztetettebb települése közé tartozik e szempontból. Részben persze jó, hogy eleink nagy előszeretettel vájták a földet, hiszen az egri vár kazamatái és a borpincék ma is csalogatják a turistákat. Olykor azonban keserves meglepetéseket is okoz a dolog.
-  A törvény szerint a központi támogatásból csak akkor számíthatunk pénzre, ha állami, önkormányzati tulajdont vagy közterületet veszélyeztet a pinceomlás. Magánszemélynek saját magának kell elhárítania a kárt - mondja a főmérnök.
Azzal persze tisztában van a hivatal, hogy nem Csermákék saját borospincéje szakadt be, ők csak elszenvedői a bajnak. Ezért igyekeznek előteremteni azt a pénzt, ami a feltáráshoz és a helyreállításhoz szükséges. Feltehetőleg a váratlan csapásokra fenntartott megyei vis maior-keretből jut majd a munkálatokra.Egerben két nyilvántartás is létezik, mely a város százötven kilométer hosszan kanyargó föld alatti labirintusát veszi számba. A hagyományos térkép mellett készül egy számítógépes tár is, mely nemcsak a tulajdonosokról, de az elvégzett helyreállításról, tömedékelésről is számot ad. A probléma csak az, hogy egyelőre a pincéknek csak egyötöde került be az adathalmazba. Sok-sok titkos alagút így továbbra is az egykori törökverők utódainak titka marad.