Szegények orvosa, a káposzta

Ősidők óta termesztett zöldségnövényünk a káposzta, amely tápláló és gyógyító hatása miatt szinte kultikus növénynek számított. A néphit bőségvarázsló ételnek tartotta, és nem hiányozhatott az ünnepi asztalokról, különösen télen.

Egyéb2004. 10. 08. péntek2004. 10. 08.
Szegények orvosa, a káposzta


A nálunk szinte mindenütt könnyen termeszthető káposzta vitaminokban, rostokban, ásványi anyagokban gazdag, tápláló étel, ezért a szegények orvosának nevezték. Hatóanyagai serkentik a vérkeringést, tisztítják a májat. Szíverősítő és vérnyomáscsökkentő hatást is tulajdonítanak a nyers káposztának. Külsőleg, a káposztalevelek friss nedvével gyulladt sebeket, ideggyulladást és mindenféle ízületi bajokat gyógyítottak. Ehhez a leveleket kissé megtördelték, önmagában vagy belső oldalukat mézzel megkenve dunsztkötéssel a fájó testrészre rögzítették. A magában is fertőtlenítő hatású méz cukortartalmának a segítségével ugyanis a gyógyító nedvek könnyebben kioldódnak.
A káposzta vitaminokban gazdag, értékes része a torzsa, amelyet mint csemegét a gyerekek a fogak erősítésére régente szívesen rágcsáltak. Sajnos, miután ez utóbbi jó szokás nagyrészt kiveszett, az új fajtákra vonatkozó követelmény a minél kisebb torzsa.
A káposzta savanyítással csaknem teljes mértékben megőrzi a vitamintartalmát. Hagyományosan sok háztartásban, kisebb adagokban maguk savanyították és fűszerezték a káposztát. Értékesebb volt, ha savanyításkor csak gyengén sózták meg, az erjesztéshez inkább kovászt vagy bort használtak. Fűszerek közül ízlés szerint adtak hozzá borókamagot, fenyőmagot, kaprot, felszeletelt tormát, csöves paprikát és sárgarépát.
Édeskáposztából készült a legfinomabb savanyú káposzta. Régi tapasztalat, hogy megédesedik a káposzta, ha a korai hideg és a dér jól átjárja, ezért az első fagyokig kint hagyták a földtáblán. A fajták közül is a magas cukortartalmúakat ajánlják savanyításra. A házikerti fajták közül ilyen a Szentesi tartós, a Pallagi, a Hajdúsági, a Langedijker Dauer, a Csurgói és a Türkiz fajta.
A savanyú káposzta leve szervezeterősítő, méregtelenítő ital. Télen - akinek jól esik - jót tesz a fogyasztása, de különösen ajánlható köhögés ellen és étvágyjavítóként, valamint másnaposság és gyomorrontás alkalmával hashajtónak. Hatóanyagai a szervezetből az emésztetlen vagy romlott ételt gyorsan kihajtják, a gyomrot és a beleket megerősítik és megtisztítják. Gyomor- és hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek azonban ezt a módszert nem ajánlják.
A népi gyógyászatban a savanyú káposzta kúraszerű fogyasztása javallott köszvényes betegségekre is, a szervezet méregtelenítése végett. Jó hatású a savanyú káposzta gyulladt, gennyes sebek, illetve a méhcsípés borogatására is.

Ezek is érdekelhetnek