Ismét napfényre került a Kéri család titka
magyarnemzet.hu
Mindannyian tudjuk: ismét olyan tél előtt állunk, amikor bizton többet kell költenünk a fűtésre, mint tavaly. De valóban így van-e, s akad-e olyan megoldás, amellyel spórolhatunk energiát és pénzt egyaránt?
Legtöbbünket nem csupán az utóbbi napok és a következő téli hónapok fagyos reggelei miatt rázza ki a hideg. Sokunkban a meg nem spórolható fűtésszámlákon feltünedező összegek okoznak borzongást, főként akkor, amikor egyre-másra arról szólnak a hírek, hogy ismét világcsúcsot döntött a kőolaj nemzetközi piaci ára, a hazai legnagyobb vállalat emeli a benzin árát, a földgáztarifák szintén nem az előre kalkulált módon emelkedtek.
Írásunkban kitérünk rá, vajon mennyire függ az emberiség jövője az olajtól. Kiderül, hogy az úgynevezett alternatív energiaforrások felhasználásában az Európai Unió sem áll az élen, de Magyarországnak különösen sok tennivalója van, ugyanis a villanyáram előállításában a források között csupán néhány százaléknyit tesz ki a szél, a nap, a termálvíz és a biomassza részaránya.Vannak azért már előremutató példák: akadnak városok - például Tata, Pécs, Kazincbarcika, Ajka -, ahol erdészeti melléktermékkel, faforgáccsal, illetve energiafűből készített pellettel fűtenek kazánokat. Az országban már hat szélkerék forog, mindegyik 20-700 család egész évi energiaszükségletének megfelelő kilowattot termel. Napkollektorból kevés van: alig 45 ezer négyzetméter üzemel hazánkban, míg a szomszédos - negyedével kevesebb napfényes órával kalkuláló - Ausztriában több mint kétmillió. Mindez még csak kísérletnek tekinthető: a magyarok többsége egy tél alatt 60-150 ezer forint összértékű számlát fizet ki csak azért, hogy ne fázzon. Hogy mi kerül ennyibe, s ki csökkentheti szociális alapon ezen összeget állami támogatással, ez is kiderül összeállításunkból.
{p}
Minden jel szerint tartósan ötven dollár fölött marad az olaj világpiaci ára - az elmúlt két hétben többször is történelmi csúcsot döntve 53 dollár fölé emelkedett egy hordó ára -, ezért nagy valószínűséggel a korábban várt tíz százalékkal szemben januártól 14-16 százalékos áram- és gázáremelés válik szükségessé (a mai hazai energiaárak még 32-32,5 dolláros olajárat tükröznek). Sokan úgy vélhetik, hogy az iraki, nigériai konfliktusok miatt alakult ki a tartósan magas olajár, mely minden energiaféleség árát befolyásolja. Az igazi ok Kína és India gazdaságának felfutása: a két óriás ország fokozódó ipari termelése pazarló technológiára alapozott, amely akár évekig hasonló magasságokban tarthatja az olaj árát.Magyarország évtizedek óta gázbehozatalra szorul, a földgáz mintegy nyolcvan százaléka import. Mivel pedig az áramszükséglet közel felét gázüzemű erőművek biztosítják, elkerülhetetlen lesz a gázáremeléssel együtt járó áramdíjemelés is a jövő esztendő elejétől. Az évről évre bekövetkező nagyarányú gázáremeléseket egyébként több-kevésbé csökkenti a lakossági fogyasztáshoz igazodó kompenzációs rendszer, amely lassú leépítés mellett valószínűleg 2009-ig működik majd.Egy 1996-os miniszteri rendelet alapján a nem távfűtött társasházban élő rászorulóknak - más felhasználókhoz hasonlóan - lehetőségük van egyéb közüzemi díjtámogatás mellett gázár-kompenzáció igénybevételére is. Az állami támogatás mértéke attól függ, hogy hány lakásos a társasház. A gázfogyasztók egyenként évi 1500-3000 köbméter közötti fogyasztásnál jogosultak hat-, illetve négyszázalékos kedvezményre. Amennyiben a társasházi lakásokat külön-külön fűtik, vagyis saját fűtőrendszerük van az otthonoknak, mindegyik tulajdonos igényt tarthat kedvezményes díjra. A központi fűtésű társasházban azonban csak akkor jár kedvezmény a lakóknak, ha a támogatást egyenként igénylik. Mindenesetre a közös képviselőkre is nagy feladat hárul azzal, hogy október és november elején pontosan rögzítsék a gázórák állását, mivel a gázszolgáltató az érintetteknek csak a bejelentés időpontjától folyósítja - legkorábban a decemberi számlán - a kedvezményt.Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy kompenzációt igényelhetnének. Ugyanakkor, mivel a támogatás nem jár automatikusan, meglehetősen körülményes díjkedvezményhez jutni. Ennek oka, hogy túlzottan alacsonyan húzták meg azt a jövedelemhatárt, amely alatt egyáltalán szóba kerülhet a kedvezményes gáztarifa fizetése. A tapasztalatok szerint a főként kisnyugdíjas lakástulajdonosok közül nagyon sokan megalázónak tartják az engedélyezési eljárást, amelynek alá kell hogy vessék magukat az igénylők, miután benyújtották kérelmüket az illetékes önkormányzatok szociálpolitikai osztályához.
{p}
A mostanság kezdődő cudar időben a legolcsóbb meleg továbbra is fatüzelésű kályhával, kandallóval vagy cserépkályhával állítható elő. Jóval többe kerül a helyi vagy a társasházi központi gázfűtés, de a legdrágább megoldásnak még mindig a távfűtés számít. Persze aki fával tüzel, az sem ússza meg annyiból, mint tavaly. Míg tavaly ilyenkor egy mázsa hasított akác tűzifa 1000-1200 forintba került (a keményfáért, tölgyért, bükkért ennél 100-200 forinttal többet kértek), addig a mostani ősszel nagyjából kétszáz forinttal emelkedtek az árak, sok esetben az egyre keresettebb akácfa rovására, azaz egyes vidékeken utóbbi kerül többe. Ezzel szemben az amúgy is drága távfűtés díja októbertől 7,4 százalékkal emelkedett. Egy ötven négyzetméter körüli alapterületű lakás éves fűtésszámlája melegvíz-szolgáltatással együtt ezért meghaladhatja a százhúszezer forintot. Ugyanez helyi gázfűtésű (cirkós, konvektoros) otthonban jóval százezer forint alatt (nagyjából kilencvenezer forint körül) marad, miközben a szén- és fatüzelésű házban (25 mázsa fával és 30-35 mázsa szénnel számolva) a fűtési költségek negyven-, illetve ötvenezer forint alá szoríthatók.
magyarnemzet.hu
ripost.hu
origo.hu
magyarnemzet.hu
baon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
mandiner.hu
origo.hu
origo.hu