Űrbéli hírek

Búcsú az űrszondáktól
Több évtizednyi, a kijelölt pályán megtett út után a napokban letértek programozott útvonalukról a Pioneer nevű amerikai űrszondák. Nem is olyan meglepő, ha meggondoljuk, hogy már több mint 12 milliárd kilométerre járnak a Földtől. A Pioneer 10 és 11 jelű űrszondák az első űreszközök, amelyek elérték a Naprendszer külső bolygóit, sőt el is hagyták a Naprendszert. Az 1972-ben, illetve 1973-ban útjukra indított szondákat a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata céljából bocsátották föl, rendeltetésüket be is töltötték, minthogy számos új felvétellel és vizsgálati eredménnyel szolgáltak. Útjuk során a földi figyelőközpont többször is szem elől tévesztette őket, tavaly februárban úgy tűnt, végleg megszakadt velük a kapcsolat. Nem is csoda, hiszen a tőlünk fölfoghatatlan távolságban száguldó űreszközök jelei (másodpercenként tizenkét kilométeres sebességgel távolodnak) olyan gyengék már, hogy 22 órára van szükségük, hogy a Földre érjenek. A NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) földi telepítésű rádióteleszkóp-hálózata a napokban mégis ismét észlelte a Pioneerek jeleit, amelyekből a kutatók azt is megállapíthatták, hogy útjukban jelentős eltérések mutatkoznak az eredetileg tervezett röppályához képest. De hogy miért térültek el programozott útvonalukról, arra a tudósok mindmáig nem találtak egyértelmű magyarázatot.

Ahonnan a napszél ered
Visszatért a 2001 augusztusában útnak indított Genesis robotszonda, amely azzal a küldetéssel vágott neki az űrnek, hogy mintát vegyen a Nap kiáramló anyagából (a napszélből), és azt eljuttassa a Földre. A szonda végig az eredeti program szerint teljesítette föladatát, a földre érkezés szakaszában azonban hiba csúszott a számításba: nem nyílt ki egyetlen fékezőernyő sem, így a mintegy kétszáz kilogrammos kerek fémdoboz óránként 310 kilométeres sebességgel fúródott az USA Utah államában a sivatag homokjába.
A kutatók nagy megkönnyebbülésére a Genesis gyűjtőegysége mindezek ellenére sértetlen maradt, ami akkor derült ki, amikor a szondát a maradványaival együtt egy külön erre a célra fölállított laboratórium sterilkamrájába vitték. A sok munkával és még több költséggel végrehajtott űrmiszszió tehát nem volt hiábavaló. A kutatók vizsgálják azokat a napszélből származó atomokat, amelyeket a Genesis űrszondán elhelyezett, szilíciumból, gyémántból, zafírból, aranyból és más anyagokból készült gyűjtőlemezek fogtak föl. Az így begyűjtött minták a tudósok szerint valójában a kialakuló Naprendszer őslenyomatai, mivel szerintük a Nap felszíne, ahonnan a napszél ered, érintetlenül őrzi annak az ősi anyagfelhőnek a fizikai-kémiai öszszetételét, amelyből a Nap, a bolygók, a kisbolygók és az üstökösök születtek négy és fél milliárd évvel ezelőtt.