Amitől vérszemet kap a medve

A közelmúltban Romániában, Brassó környékén véres mészárlást vitt véghez egy megveszett medve. A közel kétmázsás vadállat még a kiérkező mentőre is rátámadt, és csak a felharsanó sziréna hangjára fogta menekülőre a dolgot. Végül a ragadozóval vadászok hada végzett, ám a vérengző fenevad még a fegyvereseknek sem adta könnyen a bőrét!

EgyébPalágyi Béla2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Amitől vérszemet kap a medve


Susman Miklós vadászati szakembert kérdeztük arról, milyen gyakori a Kárpátok "csúcsragadozójának" ámokfutása? A nagyváradi vadász szerint veszett medve garázdálkodására eddig még nem volt példa a térségükben, pedig Európa barnamedve-állományának a fele, 5500-6000 példány él a Kárpátok erdőségeiben.
A medve nem szívesen hagyja el természetes élőhelyét, olykor mégis - a turisták vagy a gombaszedők elől menekülve - új otthont keres magának. Bár táblák tiltják, a sátorozók élelmiszert hagynak szanaszét, és ezzel kihívják a sorsot maguk ellen, mivel a vadállatot táborhelyük közelébe csalogatják. Ugyanígy szoktak rá az állatok a kukázásra. Brassó egyik lakónegyedét pontosan a medvék által lakott erdő szélére építették, ráadásul a lakók rendszeresen kirakták az ételt az állatoknak. Mi több, a környékbeliek megpróbáltak ebből üzletet, turisztikai szenzációt kerekíteni. Taxisofőrök rendszeresen helyi specialitásként ajánlották utasaiknak a kukázó medvék látványát, s a társaság autóból nézte végig, miként lakmározik a szemetesedények körül egy-egy medvecsalád.
A medve Susman Miklós szavai szerint békés jószág, ha nem zavarják meg a természetes nyugalmát, nem támad. Hogy ok nélkül összeakaszkodna az emberrel, az elvétve, évente egyszer-kétszer fordul elő. Persze lehet, hogy ennél azért több a baleset, ám például Székelyföldön nem verik nagydobra, ha medvével kel birokra valamelyik pásztor.
A veszett medve a brassói esetig példa nélküli volt, így a megelőzésre sem készült stratégia. Jelenleg Brassó és környéke harminc kilométeres körzete harmadfokú egészségügyi vesztegzár alatt van. A szerencsétlenül járt emberek közül ketten meghaltak, tizenegyen megsebesültek, hatukat súlyos állapotuk miatt az intenzív osztályon ápolják. A baleset helyszínét nem szabad megközelíteni, ott sem legeltetni, sem fát gyűjteni nem szabad. A kóbor kutyákat, macskákat összeszedik, elaltatják és elégetik.
Az állatokat etetni, filmezni tilos, s a polgármester engedélyt akar szerezni kilövésükre. A hegyet gyakorta járó emberek ismerik a vadállatok szokásait, tudják, mennyire szabad megközelíteni és mi ingerli őket. Éppen ezért az óvintézkedéseket betartva jól megvannak a hegyek behemót lakóival. A vadászatukhoz engedély szükséges, mivel védett állatnak minősülnek. Az ökológiai egyensúly fenntartásáért 200-250 példányt - idősebb, sebesült - szabad kilőni egy esztendőben. Persze vannak, akik semmi pénzért nem fognának fegyvert a bundás négylábúakra, mások viszont minden pénzt megadnának egy jegyzett trófeáért.

Medvevadászat
Medvét hajtóvadászaton, lesen és cserkeléssel próbálnak nagy tűzerejű puskáikkal elejteni a vadászok a szeptember 15-étől december 31-éig, illetve március 15-étől május 15-éig tartó idényben. Az eddigi legnagyobb barnamedvét Romániában, 1985-ben ejtették el, mellyel a korábbi, szintén román világrekordot szárnyalták túl.

Ezek is érdekelhetnek