Anyanyelvi őrjárat

Villámpostán, azaz elektronikus úton rendkívül érdekes kérdést juttatott el hozzám Novotni Ákos. Már válaszoltam is neki, ugyancsak e-mailen, de úgy vélem, olvasóink szívesen fogadják, ha levélváltásunk lényegét itt cikk formájában is közzéteszem.

EgyébGrétsy László2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Anyanyelvi őrjárat


Íme, mindenekelőtt a kérdés, amelyet kaptam:
"Baráti körömben felvetődött egy kérdés, amely valójában nem is egy, hanem kettő. Mindkettőnek tárgya a kivi, legalábbis a sajtóban így írják. Az első kérdésem: írható-e a kiwi így, tehát kivi formában?  A második: ha igen, akkor az most a madarat vagy a gyümölcsöt jelenti?"
Az első kérdés helyesírási jellegű, erre röviden válaszolok. A kérdező nyilván ismeri a kiwi írásformát más nyelvekből is, s tudja, hogy máshol e szót többnyire dupla vével (= w) írják. Föltehetőleg magyar szövegben is találkozott már a kiwi írásformával. Kérdése teljesen jogos, ám a csakugyan nem egységes hazai írásgyakorlat ellenére is határozottan válaszolhatok: a magyarban a kivi szót, akár 'Új-Zélandon, Kínában és a Földközi-tenger medencéjében is honos kétlaki kúszónövény', illetve 'ennek barna, kissé szőrös héjú, zöldes húsú, savanykás gyümölcse' jelentésben, akár pedig 'tyúk nagyságú, hosszú csőrű, elcsökevényesedett szárnyú futómadár' értelemben használjuk, egyaránt egyszerű v-vel kell írnunk. Az Akadémiai Kiadó gondozásában 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár annyira nem hagy kétséget efelől, hogy egymás alatt mindkettőt leírja ekképpen: "kivi (gyümölcs) kivije, kivijei", "kivi (madár) kivije".
A második kérdés azt firtatja, hogy mit is jelent ez a szó. Napjainkban főleg az előbbit, a gyümölcsöt. A kivi az úgynevezett egzotikus, azaz távoli földrészekről származó gyümölcsök sorába tartozik. Alig egy-két évtizede tűnt fel nálunk, de a kereskedelmi világcégek jóvoltából gyorsan elterjedt, sőt bizonyos népszerűségre is szert tett.
Hogy pusztán nyelvi szempontból is milyen színes az egzotikus gyümölcsök palettája, azt jól mutatja nevüknek eredete. Az avokádónak, ennek a nagy, körte alakú gyümölcsöt jelentő szó végső soron az indián nahua nyelvből származik. Az őszibarackhoz hasonló, sárga húsú mangóé a dravida nyelvcsaládbeli, dél-indiai tamil nyelvből való. A kínai vendéglők étlapjain gyakran szereplő szilvaféle gyümölcs, a licsi neve ("Pulykamell licsivel") kínai eredetű. A Bertha Bulcsú révén a szépirodalomba is utat talált kesudió, illetve annak kesu előtagja pedig végső soron a tupi indiánból származik. A kivi szó is árulkodik az általa jelentett gyümölcs egzotikus voltáról, ugyanis az új-zélandi maori nyelvből, a maláj-polinéz nyelvek legkeletibb ágának egyikéből ered. Hozzánk valószínűleg az angolból került, de kialakulására más nyugati nyelv is hatással lehetett.
Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy most voltaképpen gyümölcs vagy madár a kivi, arra a válaszom: ez is, az is! Magyarázatul  idézek néhány sort Vörös Évának Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára című, 1996-ban megjelent munkájából: "A kivi végső forrása a maori kivi 'egy fajta madár', amely angol közvetítéssel jutott Európába. A névátvitel alapja a madár tollatlan, barna, szőrös teste volt, amely a gyümölcs barna, szőrös héjára emlékeztet." Tehát eleinte csak a madarat jelentette a szó - ilyen értelemben már évtizedekkel ezelőtt is élt nyelvünkben -, s így abban a jelentésében, amelyre névátvitel révén tett szert, még újnak számít, noha, mint említettem, ma ebben használjuk gyakrabban.
Valahogy úgy vagyunk ezzel a kivi-vel, mint egy másik, szintén egzotikusnak számító gyümölcsünkkel, a mandarin-nal. Az eleinte kínai főhivatalnokot jelentett, később azonban a jól ismert gyümölcs nevévé is vált, vagy a gyümölcs kínai, indokínai eredete miatt, vagy azért, mert színe hasonlított a kínai mandarinok öltözetének színéhez. Azaz névátvitellel alakult ki a gyümölcs neve ott is, itt is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek