Eljöhet a kender reneszánsza

- Ez még műanyag - mutat a gépkocsi műszerfalára Püski János, az Optigép Kft. ügyvezető igazgatója, amikor a kenderföldre tartunk -, de már készítik kenderből is. Négy éve foglalkozunk a kendertermesztés gépesítésének megoldásával. A saját területünkön kísérletezünk, s így nem kell valamelyik gazdálkodót zavarnunk.
Fő profiljuk a napraforgó-betakarító adapterek gyártása. Emellett a hetvenes évektől állítanak elő olyan gépeket is, amelyek megoldják a megújuló energiák hasznosítását. Püski János a szakirodalomban olvasta, hogy a műanyag szálak helyettesítésére keresik a természetes rostokat. De takarmánynak is jó lenne a kendermag, ha nem kerülne tonnánként százezer forintba. Azért olyan drága, mert a kendermagot kézzel takarítják be, kombájnt kellene tehát kifejleszteni. A szakemberek szerint most hektáronként egy tonnát terem, de ha kisebb veszteséggel aratnák le, két tonnát is adna.
- A kender termesztését azért kezdtük el - idézi fel az ügyvezető igazgató -, mert tudomásomra jutott, hogy a gépkocsigyártásban 2011-ig kilencvenöt százalékra kell növelni az újrahasznosítható anyagok arányát, továbbá tüzelésre is nagyon jó ez a nagy cellulóztartalmú növény, megoldhatjuk vele a telephelyünk fűtését.
A cég az USA-ba is szállít napraforgó-betakarító adaptereket. Az ottani vevő Kanadában termeszt kendert, és arra  kérte a békésieket, hogy gyártsanak neki kenderbetakarító gépet. Felkeresték a hazai kenderfeldolgozókat, ők is ugyanúgy nyilatkoztak. Akkor alakult meg a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Program a kenderrel foglalkozó konzorciuma.
- Ezzel 350 hektárt már levágtunk - mutat a cég udvarán a betakarítógépükre Püski János. - Alulról elcsapjuk a kendert, utána negyven-ötven centiméteres darabokra vágjuk, és így kerül rendre. Hogy jobban száradjon, géppel megforgatjuk, utána bálázzuk. A kendert korábban szovjet kévekötő aratógépekkel takarították be, de az nem volt elég hatékony módszer, egy gép naponta csak két-három hektárt takarított be. A mi gépünkkel napi tíz-húsz hektárról is learatható a kender.
Leginkább a kettős hasznosítású kender termesztése válhat gazdaságossá. A rost betakarításának gépesítését már megoldották, a mag aratásának módszerével csak most kísérleteznek.
- Nem egyszerre érik, mint a búza, hanem szakaszosan - beszél a gondokról az igazgató. - Ez megnehezíti a betakarítást. A megoldás az lenne, ha a felső, magot tartalmazó részét levágnánk, és azt külön megszárítanánk. Néhány nap alatt kiszikkadna, és kicsépelhetnénk a magot.
Ez a növény nagyon sok célra felhasználható. A magjából préselt olaj kiváló élelmiszer, ugyanakkor higiéniai cikkek: szappanok, samponok és kozmetikumok is előállíthatók belőle, sőt olajfesték, lakk, üzemanyag és oldószer gyártására is alkalmas. A növény rostját a textilipar már régóta feldolgozza, a kender szárának belső, fás részét pedig a papíripar hasznosíthatja, továbbá építési anyagnak is kiváló, szigetelőanyag készíthető belőle. A kender termesztésében Magyarország valaha nagyhatalomnak számított, a természetes anyagok iránti fokozott igény miatt eljöhet a reneszánsza.
A kender viszonylag egyszerűen termeszthető. Műtrágyából hektáronként nyolcvan kiló nitrogént, ötven-hatvan kiló foszfort, káliumból százötven-százhatvan kilót igényel. Közepes talajokon is jól terem. Növényvédő szert nem igényel, különösebb betegsége nincs, a gazt elöli. Ha a betakarítás gépesítését megoldanák és kialakulna a piaca, szívesen termelnék a gazdák.
- A kender jövőjét az dönti el, hogy sikerül-e mérsékelnünk a mag termesztésének költségeit. Jelenleg a kendermag tonnánként százezer forint. Ha ez a napraforgó szintjére csökkenne, gazdaságosan termeszthetővé válna a növény - összegez búcsúzóul Püski János.