Elúszott az ezüsthajó

Csak találgatni lehet, mi lenne ma a sorsa a magyar női kajak négyesnek, ha az athéni olimpián nem kap ki alig két tizedmásodperccel attól a német egységtől, amelyben Birgit Fischer, Maike Nollen, Katrin Wagner és Carolin Leonhardt lapátolt...

EgyébPalágyi Béla2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Elúszott az ezüsthajó


A sportban a "ha"-val kezdődő mondatok azonban érvényüket vesztik, így nincs értelme találgatni, maradnak hát a puszta tények: az ezüstérmes hajóból egyedül a "vezérevezős", páros olimpiai bajnok, Kovács Katalin maradt edzőjénél, Fábiánné Rozsnyói Katalinnál, a többiek, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet és Bóta Kinga új trénert kerestek maguknak.
A sportág "Kati néni"-jét ezek után névsorolvasásra kértük: kikkel vág neki egy új olimpiásznak, melynek a végállomása a pekingi olimpia lesz? A sportág nagyasszonya elmondta, hogy a lányok megelőzték döntésükkel az ő bejelentését, ugyanis már az olimpia előtt elhatározta, hogy Athén után nem kíván négyessel foglakozni. Ami a távozókat illeti, róluk úgy vélekedik, hogy pályafutásuknak az athéni ezüstérem volt a csúcsa, számukra az olimpiai dobogó második foka volt a határ. Bár a németek kiválóak voltak, a magyar egység így is nyerhetett volna, ha hátszél fúj a pályán. Sajnos a döntő napján szembeszél volt, ami az ellenfélnek kedvezett. Idehaza férjével, Fábián Lászlóval kielemezték a döntő felvételeit, és arra a megállapításra jutottak, hogy a csapásszámmal nem volt baj, ám míg a németek "egészségeseket" húztak, a mi lányaink kapkodták a lapátot a vízből, lerövidültek, így egy-egy csapáskor a számos néhány centiméter összeadódott, és kiadta az ismert végeredményt. Ami pedig Kovács Kati visszatérését illeti, ő sokáig gondolkodott, alighanem minden oldalról meghányta-vetette további pályafutását. Kati néni szerint a kettőjük kapcsolata kevesebb meditálást feltételezett volna... Ha már tehát az "osztálylétszámnál" tartunk: a Rozsnyói-kurzuson ott lesz Kovács Kati és kétszeres olimpiai bajnok párja, Janics Natasa. Az egyéni és páros olimpiai bajnok ragaszkodik edzőjéhez, amit Fábiánné természetesnek talál:
- Natasa ma is olyan, mint amikor megismertem. Mint amikor a később autóbalesetben elhunyt édesapja rám bízta. Nem volt könnyű az útja az olimpiai dobogó legmagasabb fokáig, most már elmondhatom. Nehezen tudta magát elfogadtatni a többiekkel, az apró összezördülések azonban megmaradtak "házon belül".
(A szolnoki vízi telep dolgozói elmondták, hogy Natasára nem egy esetben zárták rá társai az ajtót, úgy kellett kiszabadítani szorult helyzetéből...)
Az edző asszony ezekre az epizódokra már nem kíván emlékezni, azt mondta, hogy életében egy korszak lezárult, új fejezetet nyit, amelyben szerepe lesz tehát a Kovács-Janics olimpiai bajnok kettősnek, aztán Kolonics Györgynek, aki ezer méteren párosban Kozmann Györgygyel bronzérmet nyert Athénban.
A szolnoki felkészülést már az olimpia előtt is színesítette a kenusok versenye a női kajak kettőssel, a jövőben akár Pekingig is eltarthat a nemek közötti harc. Egyébként ebben az összevetésben a lányok a gyorsabbak, ötszáz méteren jó hat másodperccel. "Kolo" harmincéves elmúlt, bízik a Fábiánné-féle iskolában, ahol a férj, Fábián László szakértelmére is számíthat. Ebben a közösségben kap még helyet Keresztesi Alexandra, akiben elsősorban a fanatizmust becsülik a szakemberek és a versenyzőtársak.
Az olimpia előtt Szolnok város képéhez hozzátartozott a női kajakválogatott és edzőjük, Kati néni, aki a motorcsónakból kiszállva a móló melletti padon üldögélve nézte tűnődve a vizet.
- Mit hoz a jövő? - kérdeztem tőle a fenti idillre emlékeztetve.
Fábiánné elmondta, hogy ő a Tisza szerelmese. Volt egy házuk a Duna mentén, eladták, és Szolnokon vásároltak telket, amelyre építeni fognak. Személyes vonzalmai azonban nem befolyásolják a felkészülést a következő versenyekre. Nyilván véleményt mondanak a helyszínről a versenyzők és a sportági vezetők is, és ott folyik majd az edzés, ahol a "kollektív bölcsesség" a legalkalmasabbnak találja. Azt azonban leszögezte Kati néni: az utolsó négy esztendőnek rugaszkodik neki, bármilyen eredmény születik is Pekingben, az olimpia után nem folytatja az edzői munkát. Athén előtt gyakran emlegette a három aranyérem megszerzését, melyre egyetlen edző sem volt képes. Ő nagyon közel állt hozzá, alig egy légszekrénnyire: ennyivel kapott ki a négyes a németektől. A kínai fővárosban már nem lesz négyes, de lesz egy Kolonics - egyszóval négy évünk van rá, hogy számolgassunk...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek