Iskolatámogatási egyszeregy

Az idén gyermekenként 476 800 forintot költ az állam az egyházi oktatásban egy diákra, míg az önkormányzatiban 295 900-at, melyet átlagosan négyszázezer forintra egészítenek ki a helyhatóságok saját forrásból.  Jövőre már csupán fejenként hatezer forinttal szán többet az egyházi közoktatási intézményekbe járó gyerekekre a jövő évi költségvetési tervezetben a kormány, szemben az ideivel, amely ennek mintegy tízszeresével toldotta meg az állami intézményekbe járó gyerekekre kifizetett adóforintokat. Kérdés, az idén fejenként mintegy hetvenezer forinttal több költségvetési támogatásban részesülő egyházak mivel magyarázzák, hogy az "ő gyerekeik" értékesebbek lennének az állam számára, mint világi társaik.
Arra a kérdésre: egyetért-e, hogy ne legyen gyermekek közötti különbség a közoktatás finanszírozásában, meglehetősen differenciált válaszok születtek. Gyermek és gyermek között, oktatási intézmények adottságai között lehet olyan különbség, mely indokolttá teheti a támogatás differenciálását - állítja Heisler András, a Mazsihisz elnöke, hozzátéve, hogy a támogatásokat úgy kell odaítélni, hogy minden gyermek egyformán méltányos körülmények között tanulhasson.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szektorsemleges, nem lehet különbséget tenni az önkormányzati, az alapítványi és az egyházi iskolába járó gyerekek között, azonos finanszírozás illeti meg őket - hangsúlyozza Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője
Jövőre a költségvetés tervezetében a közoktatás normatív támogatási kerete összességében 3,54 százalékkal nő, és az egyházi közoktatás finanszírozásában is hasonló, mintegy másfélmilliárd forintos növekedés várható. Jövőre megváltozik a helyi önkormányzati oktatást eltartó pénzkeret szerkezete is. A változás lényege az, hogy az óvodákban és az általános iskolák 1-8. osztályában a minden tanuló után járó alap-hozzájárulás mellett tíz százalék kiegészítő hozzájárulás jár a fenntartóknak azon osztályok tanulói után, amelyekben a létszám eléri a közoktatási törvényben szereplő keretszám felét. Az iskolafenntartók ezt a kiegészítést szintén megkapják a jelenleg is működő kiegészítő támogatás normatívája révén.
A kérdés az, hogy az államnak az oktatási feladatokat, avagy csupán az államilag kötelezően előírt oktatási feladatokat kell finanszíroznia. Az előbbi körben ugyanis az önkormányzatok egyéni erőfeszítései is megjelennek, ráadásul nemcsak névlegesen, hanem meg is emelik az oktatási feladatokra fordított összegek átlagát. Ha egy helyhatóság úgy dönt, hogy jobb lehetőségeket kíván teremteni tanulóinak, és saját erőből finanszírozza diákjainak például az erdei iskolát, akkor ezáltal megemelkedik az egyházak számára biztosított kiegészítő normatíva is. (Ezt ugyanis az önkormányzatok által kifizetett támogatások országos átlagából számolják ki.)
A jogi vita valójában tehát arról folyik: felülírja-e a vatikáni megállapodást, ha az állam csak az államilag kötelezően előírt oktatási feladatokat finanszírozza, s az "extrák" előteremtését az egyházakra hagyja? A vitában az eddigi megszólalók ugyanakkor nem hagytak kétséget afelől, hogy az egyház úgy harcol diákjaiért, hogy ne kelljen egy fillérrel se többet intézményeire fordítania.